Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 1 122. Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Koszér Nándor államtitkár]: előterjeszti 8944/1947. számú javaslatát felekezeti és társulati kereskedelmi középiskolai tanerői állások betöltése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 117 123. Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Koszér Nándor államtitkár]: előterjeszti 1577/Eln. főo. számú javaslatát a szövetkezeti központi igazgatási és [szövetkezeti] felügyelői státusok terhére történő kinevezések tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 118 116 A kereskedelem-és szövetkezetügyi miniszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon rögzített előzetes napirendi jegyzékben az 1. sorszám alatt felvett előterjesztés címe: „Árumintavásári és Kiállítási Tanács felállítása, valamint Árumintavásári és Kiállítási Központ szervezése." Az átdolgozott előterjesztés elfogadásáról lásd a [271 176. sz. jkv. 43. napirendi pontját. Lásd még a [28] 177. sz. jkv. [29] napirendi pontját is. 117 A 8944/1947. KSZM sz. előterjesztés a bonyhádi, pápai, székesfehérvári és veszprémi felekezeti kereskedelmi középiskoláknál megüresedett állások betöltésére vonatkozott. 118 A miniszter kilenc olyan személynek a kinevezésére tett javaslatot, akik ekkor már túlnyomórészt ugyanezen feladatkörökben dolgoztak „nem rendszeres" alkalmazotti minőségben. Ezek a következők voltak: Quittner Pál (1898-?) érettségivel rendelkezett és hat félév jogot végzett. 1944. előtt magánvállalatoknál dolgozott. Baloldali magatartása miatt üldözést szenvedett. Az előterjesztés idején a minisztérium V. főosztályának vezetője volt. A javaslat a IV. fizetési osztályba miniszteri osztályfőnökké való kinevezésére vonatkozott. Vajda Gyula (1902-?) kereskedelmi érettségivel rendelkezett és négy féléven át a Debreceni Gazdasági Akadémia hallgatója volt. Előbb egy mintagazdaságban dolgozott, majd újságíróként közgazdasági és agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 után könyvei jelentek meg a földreformról, a telepítésről és a szövetkezetekről. Kovács Pál (1917-?) kereskedelmi akadémiai végzettséggel rendelkezett. 1936 óta dolgozott a közszolgálatban. Az előterjesztés idején a minisztérium Fv73. ügyosztályának vezetője volt. Farkas János (1911-?) gimnáziumi végzettséggel, valamint flamand és holland nyelvtudással rendelkezett. Pintér József(1913-?) gimnáziumi érettségivel, valamint orosz és német nyelvtudással rendelkezett. 1946-ig újságíróként, szerkesztőként, illetve kiadói lektorként dolgozott. Dr. Tihanyi Miklós (1916-?) jog- és államtudományi doktorátussal rendelkezett. 1945 októberéig egy húsipari szövetkezetet vezetett. Az utóbbi öt személyt a VII. fizetési osztályba miniszteri titkárrá javasolta kinevezni. Füzesi István (1921-?) a jog- és államtudományi doktori cím megszerzése előtt állt. Részt vett az ifjúsági ellenállási mozgalomban, majd a Magyar Parasztszövetség Országos Központjában dolgozott. Dr. Náhlik György (1921-?) a Műegyetem Közgazdasági Karának Kereskedelmi osztályán szerzett doktori címet. 1944 májusában lépett közszolgálatba. Az utóbbi két személyt a VIII. fizetési osztályba miniszteri segédtitkárrá javasolta kinevezni. Dr. Szendrey Károly (1895-?) jogtudományi doktorátussal rendelkezett és letette a bírói és ügyvédi vizsgát. 1945. után szövetkezetügyi tanulmányokat is folytatott. A VII. fizetési osztályba szövetkezetügyi főfelügyelővé javasolta kinevezni.
