Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Rajk] Belügyminiszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 1. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 76 81. [Rajk] Belügyminiszter: előterjeszti javaslatát az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyonának megszüntetéséről szóló törvénytervezet tárgyában. Igazságügyminiszter [képviseletében Pongrácz Aladár államtitkár]: amenynyiben egy vagyonalap hivatását betölti, meg lehet szüntetni. Szövegezési észrevételei vannak csupán. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a végleges szöveg az igazságügyminiszterrel összeegyeztetendő. 77 82. [Rajk] Belügyminiszter: előterjeszti javaslatát ideiglenes irodai, kisegítő munkaerők felfogadása tárgyában a fóldbirtokreform végrehajtásával kapcsolatban. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: a Földbirtok[rendező] Alap terhére kéri megállapítani ezt a túlkiadást. [Rajk] Belügyminiszter: 500 000 forint erre a célra már régebben kiutaltatott részére, s ezen összeg terhére lettek felvéve az alkalmazottak. Igazságügyminiszter [képviseletében Pongrácz Aladár államtitkár]: itt ezer személy alkalmazásáról van szó. Ha a belügyminiszter megkapja a minisz76 A belügyminiszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon az 1. sorszám alatt felvett előterjesztés címe: ,A főispánok és az önkormányzati alkalmazottak illetményeinek és nyugellátásának szabályozása, továbbá egyes önkormányzati tisztviselői állások elnevezésének megváltoztatása." Előzményéről lásd a [15] 164. sz. jkv. 66. napirendi pontját. Ajegyzőkönyv mellett található 84 101/1947. BM II/l. sz. előterjesztésében a miniszter jelezte, hogy minisztertársaival továbbra sem jutott egyetértésre minden kérdésben, sőt utóbb a földművelésügyi miniszter is észrevételeket tett. Lásd még a [24] 173. sz. jkv. [46] napirendi pontját. 77 A törvénytervezethez fűzött belügyminiszteri indoklás emlékeztetett arra, hogy a trianoni békeszerződéssel megosztott önkormányzati testületek (vármegyék, városok, községek) vagyoni viszonyaira vonatkozó nemzetközi egyezmény alapján magyar részre jutott vagyontárgyak az 1929: IV. tc. értelmében ideiglenesen az Önkormányzati Testületek Kárpótlási Vagyona elnevezésű jogi személy tulajdonává váltak. E szervezet arra szolgált, hogy e vagyonból és jövedelméből a trianoni békeszerződés következtében megosztott önkormányzati testületek a megosztás folytán szenvedett vagyoni veszteségért kárpótlásban részesüljenek. Miután feladatának - a rendelkezésre álló anyagi erőkhöz képest - megfelelt, a veszteséget szenvedett önkormányzati testületek kárpótlása megtörtént, és minden ezzel kapcsolatos eljárás befejeződött, indokolttá vált a szervezet megszüntetése. A még meglévő, egyébként nem számottevő vagyon a törvénytervezet szerint az államra szállt át. Lásd az 1947. évi XII. törvényt.
