Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
tartja és veszélyesnek, jelentős többletkiadást jelent. Amúgy is ingatlant kapnak. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: az új gazdák kapnak bizonyos kedvezményeket, ettől függetlenül. Javasolja a 4. § 1. bekezdését egészen kihagyni. Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter [képviseletében Koszér Nándor államtitkár]: a 8. § második mondatát kéri teljesen kihagyni. [Molnár] Népjóléti miniszter: a 8. §-t teljesen ki akarta hagyni, de a pénzügyminiszter ezt kifogásolta. [Rajk] Belügyminiszter: kéri úgy átalakítani a 4. § 2. bekezdését, hogy a minisztérium további rendelkezéséig, és nem július 31-ig szól a határidő. [Molnár] Népjóléti miniszter: ezt elfogadja. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 41 41 Ezt megelőzően a Gazdasági Főtanács a népjóléti miniszter előterjesztésére hozzájárult a hadigondozási járulékoknak, illetve hadisegélyeknek április l-jével történő felemeléséhez, és erre a célra a költségvetési év végéig mintegy 4 200 000 Ft hiteltúllépést engedélyezett. Egyben azonban utasította a minisztert, hogy dolgozza ki a hadigondozásban részesülők létszámának apasztására, valamint a hadigondozottaknak a termelő munkába való bevonására alkalmas javaslatokat. (MOL XJX-A-10. Stab. XXXIX. ülés, 1947. április 2., 3. pont.) A 118 751/1947. NM IV/1. o. sz. előterjesztés utalt arra, hogy az államháztartás helyzete és a stabilizációhoz fűződő érdekek arra kényszerítették a kormányt, hogy 1946. augusztus l-jétől kezdődően a hadigondozási pénzellátásból illetőleg, a hadisegélyezésből kirekessze azokat, akiknek megélhetése biztosítottnak látszott. (Lásd: NF MT. JKV. 1946, [42] 125. sz. jkv. [31] napirendi pontját, valamint a 8980/1946. ME sz. r.-et, MK augusztus 3., 175. sz.) Az említett rendelet sikeres végrehajtása és az igényjogosultság újabb felülvizsgálata érdekében a miniszter szükségesnek tartotta az adóhatóság képviselőinek bevonását a hadigondozó bizottságok munkájába. Az előterjesztés szerint ez lehetővé fogja tenni, hogy a pénzellátásra való igényjogosultság elbírálásánál az addig érvényesült szociális szempontokon felül pénzügyi szakszempontok is érvényre juthassanak. Az ennek következtében remélt megtakarítások ellenében viszont kilátásba helyezte az igényjogosultság feltételeinek enyhítését. A korábbiaknál méltányosabban kívánta elbírálni az alacsony jövedelmű kisiparosok és kiskereskedők, az 1946-ban súlyos aszálykárt szenvedett kisbirtokosok, valamint az újonnan földhöz juttatottak igényjogosultságát. A kedvezmények megadása, az előterjesztés szerint, havi mintegy 500 000 Ft többletkiadással terhelte volna meg az államháztartást. A minisztertanács ülésén vitatott passzusok közül a 4. § 1) bekezdése az újgazdák kedvezményeire, 2) bekezdése az aszálykárt szenvedettek kedvezményeire vonatkozott, a 7. és 8. § az adóhatóságoknak az igényjogosultság megállapításában való részvételét szabályozta. A népjóléti miniszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon az előterjesztéssel kapcsolatban a Miniszterelnökség részéről a következő észrevételt rögzítették: „A rendelet különböző veszélyeket rejt magában. Az az alapelv, hogy az adóhivatali közeg tagja legyen a hadigondozó bizottságnak, helyes. Ellenben, hogy átmeneti előlegeket folyósítsanak 6 hónapi időre olyanok részére, akiket az alaprendelet jogosítottnak nem tekint, indokolatlan. Akinek önálló iparengedélye van, arról feltételezni lehet, hogy a minimális megélhetést megszerzi. A rendelet különböző visszaélésekre ad lehetőséget, és a stabilizációt is sérti. Egyelőre nem időszerű." A rendelkezést csak két hónappal később adták ki. A tervezet és a kiadott jogszabály között a legfontosabb eltérés az, hogy utóbbiból az újgazdákra vonatkozó kedvezményeket teljesen kihagyták. Lásd az 5600/1947. ME sz. rendeletet, MK június 8., 127. sz.
