Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
nagyon sürgős intézkedésre van szükség. Belátja és méltányolja a belügyminiszter kérelmét, de a városokat és önkormányzatokat nem érinti olyan erősen az építkezési hozzájárulás. Nagyon kéri a belügyminisztert, hogy a közös teherviselés elvére való tekintettel tekintsen el ettől a kérésétől. [Rajk] Belügyminiszter: ha nincs rá lehetőség, akkor kérésétől eláll. [Nagy] Miniszterelnök: az igaz ságügyminiszter részéről elhangzott kifogások hangoltassanak össze. Az építés- és közmunkaügyi miniszterrel, valamint a GF főtitkárával tárgyalja le azután a pénzügyminiszter a részleteket. Minisztertanács az előterjesztést elvben elfogadta, az igazságügyminiszter észrevételeinek összehangolása után az építés- és közmunkaügyi miniszterrel, valamint a Gazdasági Főtanács főtitkárával az észrevételek letárgyalandók. 20 22. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát az egyházi adók együttes kezelése tárgyában. Szakasits Árpád államminiszter: tekintettel arra, hogy a rendelet - legalábbis első látásra - csökkenti azt az összeget, amely közadó módjára behajtható. Nem kívánatos. Rákosi Mátyás államminiszter: nem kívánatos annál is inkább, mert nincs szükségünk arra, hogy ezzel is rontsuk a jó viszonyt az egyház és az állam között. Megtorló lépésnek vélnék az egyház ellen. [Nyárádi] Pénzügyminiszter: ezen indokolás nagyon helytálló, javaslatát leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 21 20 A 92 371/1947. PM VII. számú előterjesztés nyomán kibocsátott 4900/1947. ME sz. r., (MK április 20., 89. sz.) a városi háztulajdonosokat két éven át fizetendő kényszerkölcsön nyújtására kötelezte, annak érdekében, hogy a háborús események folytán megrongálódott lakóházak helyreállításához szükséges tőkét előteremtsék. A GF előzőleg, a március 4-ei ülésen tárgyalt a javaslatról, és hozzájárult a rendelkezés kibocsátásához. (MOL XIX-A-10-Stab. XXXTV. ülés, 1947. március 4. 1. pont.) Az építés- és közmunkaügyi miniszter kifogásai nem ismeretesek. A belügyminiszter észrevétele arra vonatkozott, hogy a kényszerkölcsön kivetésével és a fizetési kötelezettség esetleges elmulasztásával kapcsolatos adminisztráció a városi adóhivatalokat terhelte. 21 A 89 191/1947. PM VII. sz. előterjesztés ismertette az egyházi adók megállapításának, illetve az állami adókkal együttesen való kivetésének és behajtásának háború előtti gyakorlatát, amelyet a 600/1927. PM sz. r., valamint a pénzügyminiszter 165 898/1939. sz. körrendelete szabályozott. Az említett rendeltek az egyházi adók mértékét az állami törzsadók 10, illetve, amennyiben az egyházközség népiskolát tartott fenn, 30%-ában maximálták. A pénzügyminiszter rendelettervezete ezzel szemben 3, illetőleg 10%-os kulcs megállapítását irányozta elő, amit az előterjesztés azzal indokolt, hogy az állami adók a háború előtti szinthez képest mintegy háromszorosukra emelkedtek. A VKM 2269/1947. eln. sz. ügyiratából kiderül, hogy a pénzügyminiszteri körrendelet kibocsátását, és a kérdés ily módon való rendezését - mint egyházi ügyekben illetékes főhatóság - a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kezdeményezte, és a tervezettel egyetértett. (MOL
