Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Ries] Igazságügy miniszter: akkor az Áttelepítési Kormánybiztosság ellen meg kell indítani a fegyelmi eljárást. 24 [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: rá kell bízni az egészet a Földbirtok­rendező Tanácsra. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ez technikailag nem igen oldható most már meg. Mert van egy apparátus, amelyik mégis csak foglalkozott már ezzel a kérdéssel, most egyik-napról a másikra átadni egy másik szerv­nek, nem lehet. [Veres] Építés- és közmunkaügyi miniszter: ami a mérnöki, tehát műszaki és telekkönyvi munkálatokat illeti, úgyis az Országos Tanács közbejöttével történik, viszont most már tényleg nem tudja az egész adminisztrációt át­vállalni. Rákosi Mátyás államminiszter: a kérdés ezen részeit egyelőre vegyük le a napirendről, s a belügyminiszter előterjesztését fogadjuk el a már említett módosításokkal. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a rendelet címé­ben az első két mondat felcserélendő, tehát előre jön „a csehszlovák-ma­gyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepítendő szlovákiai magyarok elhelyezése tárgyában" szöveg. A 2. § végére be­veendő „kivéve azokat az ingóságokat, amelyeket Németországba ma­gukkal vihetnek" szövegrész. A 3. §-ba pedig beszúrandó, hogy „mente­sek, a már egyszer mentesítettek." 25 24 Az Áttelepítési Kormánybiztosság addig végzett munkájáról lásd Jócsik Lajos jelentését, amelyet e jkv. b) mellékleteként közlünk. A kommunista és szociáldemokrata minisztereknek az éppen felmentett áttelepítési kormánybiztossal szembeni éles kritikáját vélhetően politikai megfontolások is motiválták. Ugyanakkor tény, hogy a kormánybiztos jelentése a lakosságcse­re megindításával és lebonyolításával kapcsolatos teendőkre vonatkozó elképzeléseket nem tartalmaz. Ezzel kapcsolatban korábban egyetlen érdemleges javaslata szerepelt a miniszter­tanács előtt, amikor is az áttelepülők katonai beszállásoláshoz hasonló elhelyezését kezdemé­nyezte ([3] 152. sz. jkv. 5. napirendi pont). Ez azonban nyilvánvalóan csak átmeneti megoldás­ként jöhetett számításba, s a minisztertanács egyébként sem fogadta el. Ezek után a magyar kormányzati tényezők részére aligha maradt más lehetőség, mint a felvidékről áttelepített magyaroknak a német lakosság rovására történő elhelyezése. Ezzel viszont Jócsik Lajos - amint jelentése utolsó mondataiból kiderül - nem értett egyet. A csehszlovák részről őt ért támadások mellett ez is motiválhatta lemondását. 25 Lásd: A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény alapján Magyarországra áttelepí­tett szlovákiai magyarok elhelyezése érdekében a 12 330/1945. ME sz. rendelet alapján Német­országba való áttelepítésre kötelezett magyarországi német lakosság összeköltöztetéséről szó­ló 4300/1947. ME sz. r.-et, MK április 4., 77. sz. A közzétett rendelet a minisztertanács által elhatározott módosításoknak megfelelő szöveggel jelent meg. A minisztertanácsnak ezzel a döntésével a magyarországi németek kitelepítésének és a felvidéki magyarok áttelepítésének ügye a jogalkotás szintjén is egyértelműen összekapcsolódott. Alakosságcsere-egyezmény alapján Szlovákiából áttelepített magyarok elhelyezésével kap­csolatban lásd még a [23] 172. sz. jkv. 49. napirendi pontját.

Next

/
Thumbnails
Contents