Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. B. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
helyzetünket, nem akarnak elmenni. Éppen ezért keresni kell egy modus vivendit, amit abban találtak meg, hogy a kitelepítendő svábok helyére telepítik az átjövő magyarokat, így tudnak egy egységes menetrendet felállítani a magyarok számára. Feltételezhető, hogy a Szlovákiából jövő magyarok is így jobban járnak. Innen ugyanis a szegényebb szlovákok mennek ki, és onnan viszont a jómódú magyar gazdák jönnek át. Általában véve egy sváb birtok jobban berendezett és sokkal jobban kezelt, mint a szlovák birtok. Ezen kívül a helyi telepes igényeket is ki tudjuk elégíteni. Ezek azok a szempontok, amelyeknek az alapján a bejövő magyarokat a svábok helyére telepítsük. A betelepítés helyére [sic!] három megyének egy-egy részét jelölte ki. Éspedig Bácska, Baranya és Tolna egy-egy részét. Itt élnek ugyanis legnagyobb tömbben még svábok, és itt van a legnagyobb lehetőség arra, hogy elvégezhessük az áttelepítéseket. Nemzetiségi szempontból is Baranyában és Tolnában szaporítani tudjuk a magyar összetételű falvak számát. Azért is helyes ez, mert ezen a helyen nagyon sok rátelepítés történt. Ez áldatlan állapot minden szempontból. Baja környékén hét községről tudjuk kitelepíteni a svábokat, ezek jugoszláv-sváb összetételűek. A komoly probléma az, amit Szakasits miniszterelnök-helyettes felvetett, egy ilyen gyors tempóban végrehajtott összetelepítésnél nem követhetjük azt az eljárást, amit a belső rátelepítésnél követtünk, hogy amikor kivisszük őket már ott lesz az új telepes. Úgy kell előkészíteni, hogy minden ott maradjon, s ne történjenek lopások. A rendőrségnek a létszáma arra kicsi, hogy napokon keresztül meg tudja óvni a visszamaradó ingóságokat. Ezért a honvédelmi minisztériumtól egy-két zászlóalj katona rendelkezésére bocsátását kérte, s ezzel a kettős szervvel minden esetre meg fogják tudni akadályozni a visszaéléseket. A tervek szerint 8-án indulna meg a magyaroknak az áttelepítése. 22 Ha nem jönne most közbe az ünnep, ezt feltétlenül tudná is biztosítani. Véleménye szerint meg kell várni a két húsvéti ünnepnek az elmúlását. Tehát 8-án reggel kezdhetnék meg az összetelepítést. A távolságok nem nagyok és esetleg lábon, szekérrel, vagy autókon is eszközölhetők az összeköltöztetések. Végül kötelességének tartja felhívni a minisztertanács figyelmét a következőkre: van egy belső telepítési szerv, egy Áttelepítési Kormánybiztosság és a Belügy[minisztérium] sváb kitelepítési osztálya. Ez látszólag külön-külön feladat, a lebonyolítás azonban azt jelenti, hogy nagyon sok érintkezési pont van, s erre külön apparátust állítanak fel. Egyes munkaterületeken meg vannak triplázva a szervek. Feltétlenül szükségesnek tartja ezt a kérdést rendezni, s a három feladatot egy közös szervnek kell lebonyolítani. 23 [Nagy] Miniszterelnök: csak arra kívánja még felhívni a minisztertanács figyelmét, hogy a magyarságnak ez a vidéke, ahol mindég a legnagyobb munkahiány volt, éppen Baranya vm. Pl. az ő falujában egyetlen napszámos és munkás sincs. Ha valahol ilyen indokolt munkáshiány mutatkozik, igé22 Alakosságcsere végül csak 1947. április 12-én kezdődött meg. 23 A belügyminiszter által említett három szerv összevonásával kapcsolatban lásd a jelen jegyzőkönyv b) mellékletét, illetve az annak utolsó mondatához fűzött jegyzetet.
