Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

[Nagy] Miniszterelnök: ha nem érdemel figyelmet, úgy folytassuk a rendelet részletezését, a maga álláspontja szerint nem találja elfogadhatónak. [Rácz] Pénzügyminiszter: a vállalati szerzó'désekkel beláthatatlan bonyodalmaknak tennénk ki magunkat. Mindenesetre helyes volna úgy megoldani, hogy „az állam az érdekeltségekkel történt megállapodás alapján kezelésbe veszi". [Bán] Iparügyi miniszter: ez csak komplikációt okozna. Az előzetes megbeszéléseken az a differencia támadt, hogy az iparügyi miniszter, vagy a minisztérium terjeszti ki [sic!] a kezelésbevételt. [Nagy] Miniszterelnök: ne vegye magára egyedül az iparügyi miniszter a felelősséget. [Bán] Iparügyi miniszter: e szerint módosítja a javaslatát. A taxatív felsorolás csak azt jelenti, hogy ezek a vállalatok biztosan 50 %-ot meghaladó részvénykötvénnyel vannak érdekelve, tehát ezek állami kezelésbe veendőit. [Nagy] Miniszterelnök: „igénybe vehető" kifejezés helyett „igénybe veszi" kifejezést kell használni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: helyesli a leányvállalatok kezelésbevételét. A szénbányák államosításával kapcsolatban tapasztalatai vannak.

50 Az egyik vállalatból a másikba átsíbolják a tőkét. Ha tehát a Csepeli Üveggyárat igénybe kell venni, akkor azt világosan ki kell fejezni. Az idevágó szöveg jó. A taxatív felsoroláson kívül, amennyiben még megállapítást nyer, hogy vannak 50 %-on felüli vállalatok, akkor azok is bevehetők lesznek. A 4. bekezdés helyére javasolja már jelen rendelet értelmében „kezelés alá vétetnek" kifejezést felvenni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: kétségtelen, hogy együttdolgozó vállalatokkal képződik ki egy egész. Meg kell közelebbről nézni. Az a felhatalmazás, hogy még később is javaslatot tehet az iparügyi miniszter, nem helyes, a vállalat nem bírja ki sokáig a bizonytalanságot, ezért határidőhöz kell szabni. Két hónapi határidőt javasol. Ugyanis annak a megállapítására, hogy mely vállalatok tartoznak pl. a W. M. konszernhez [át]látható időn belül, ez egy nyugalmi helyzetet teremt. [Ries]Igazságügyminiszter: meg kell említeni, hogy az 5. bekezdést részben érintetlenül kell hagyni, mert a két hónapi határidőt csak azokra a vállalatokra lehet akceptálni, amelyek bejelentik a százalékos érdekeltségüket. A bejelentést követő két hónapra meg kell történnie az igénybevételnek. [Nagy] Miniszterelnök: felteszi a kérdést, hogy módunkban van-e rendelettel kezelésbe venni ezeket a vállalatokat, vagy törvényt kell hozni? [Ries] Igazságügy miniszter: minthogy az állami kezelésbevétel az államháztartás egyensúlyát segíti elő, így megvan a rendeleti felhatalmazás. 50 A szénbányák államosításáról lásd: NF MT. JKV. 1946, a [11] 94. sz. jkv. [71] napirendi pontját, illetve az 1946: XIII. tc.-t