Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
kérdés nyerne megoldást, hogy a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt., a Ganz és Társa Villamossági, Gép, Wagon- és Hajógyár Rt. és a Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. budapesti bejegyzett cégek vagyonát 1946. évi december hó 1. napjával az állam kezelésbe veszi. 44 A rendelettervezet, melyet itt most előterjeszt, lényegében a következőket tartalmazza: az 1. § 1. bekezdésében a rendelet kiemeli a jóvátételi kötelezettségek teljesítéséhez és a gazdasági élet újjáépítéséhez fűződő érdekeket. Az 1. §. 2 bekezdése felhatalmazást ad arra, hogy állami kezelésbe kerüljenek a leányvállalatok is, így nemcsak a csepeli vasmű, hanem mindazon üzem, amellyel egy gazdasági egészet képez. A vállalatok kötelesek bejelenteni tőkeérdekeltségüket s akkor kiderül, hogy melyik vállalatnak, hol vannak ilyen érdekeltségei. Hosszú vizsgálatot kíván annak megállapítása, hogy valójában mit jelentenek ezek a vállalatok. A legbonyolultabb konszern a Weiss Manfréd gyár, Megemlítette, hogy november 20-án a politikai pártok és az érdekelt szakminisztériumok képviselőinek részvételével tartott értekezlet (lásd e jkv. c, és d., mellékletét) határozatainak alapulvételével készült el az intézkedés tervezete, amelynek egy példánya megtalálható az előterjesztés mellett. (PIL 283. f. 31. cs. 62. ő. e., 113-117.) Rövidesen ezt követően, anélkül, hogy részletesebben tárgyalt volna erről, felkérte a GF az iparügyi minisztert, hogy a Rimamurányi, a WM és a Ganz állami kezelésbe vételére vonatkozó jogszabály-tervezetet terjessze a legközelebbi minisztertanács elé. (MOL XLX-A-10. Stab. XIX. 1946. november 19., 8. pont). A rendelettervezettel 1946. november 22-én rendkívüli ülésen foglalkozott még a GF, de ennek az anyaga nem található az adott jegyzőkönyv előadóívében. 44 A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt.-t a Wiener Bankverein és a Wiener Lánderbank 1888-ban alapította 7 350 000 Ft alaptőkével, ami 1941 végéig 24 180 000 P-re emelkedett (NAGY MAGYAR COMPASS, 1942-1943,91-93.). 1921-től érdekközösséget létesített a vállalat a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt.-vel. Számos üzem, bánya, erdőbirtok mellett érdekeltségi körébe tartozott a Romeiser B. és Fiai Rt., amely 100 000 P alaptőkével 1922-ben létesült (u. o. 301.), továbbá az 1896-ban egymillió korona alaptőkével (ami 1938-ra 2 880 000 P-re emelkedett) alakult Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. (u. o. 311.) A Ganz és Társa Villamossági Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. 1876-ban alakult 1 920 000,Frt alaptőkével, ami 1940-ig 12 862 000 P-re nőtt (u. o. 280-281), majd számos vállalatot olvasztott magába. Érdekkörébe tartozott az 1928-ban egymillió P alaptőkével létesült Hajózási Gépkereskedelmi Rt. (uo. 282.) az 1889-ben alakult Magyar Építő Rt., amelynek alaptőkéjét 1940-ben 164 724 P-ben mutatták ki (uo. 177.) és az 1910-ben 700 000 korona alaptőkével létrejött Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. (uo. 294.) Weiss Manfréd (1857-1922) bátyjával, Weiss Bertholddal együtt 1882-ben Pesterzsébeten konzervgyárat létesített. 1886-tól tölténygyártással is foglalkozott. 1892-ben Csepelen megalakította az elsősorban hadianyaggyártó Weiss Manfréd Acél- és Fémműveket. A Weiss Manfréd konszern üzleti és családi kapcsolatok révén a Weiss, a Chorin, a Kornfeld és a Mautner család birtokába került. A Weiss Manfréd Acél- és Fémművei Rt. alaptőkéje 1940-ben 8 400 000 P volt. Önálló vállalatként működött az 1935-ben egymillió P alaptőkével létrehozott Weiss Manfréd Alumínium Rt., valamint a hatmillió P alaptőkével létesült Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt. (a három vállalatról lásd uo. 309.), továbbá az 1923-ban 960 000 P alaptőkével alakult Weiss Manfréd Első Magyar Konzervgyára és Ércárugyára (uo. 159.), az ugyancsak 1923-ban 960 000 P alaptőkével létrehozott Labor Bizalmi Rt. (uo. 553.), a szintén 1923-ban 500 000 P alaptőkével létesült Metalloglobus Fémkereskedelmi Rt. (uo. 296.), az 1922-ben 500 000 P alaptőkével létrehozott Ferroglobus Vasárukereskedelmi Rt. (uo. 277.), az 1923-ban 50 000 P alaptőkével létesített Agrárglobus Mezőgazdasági Gépkereskedelmi Rt. (uo. 267.), az 1927-ben 150 000 P alaptőkével szervezett „Termoglobus" Egészségügyi Berendezések és Csőkereskedelmi Rt. (uo. 305.), a szintén 1927-ben 600 000 P alaptőkével létrehozott Sigg Rt. Alumíniumgyár (uo. 302.), és ilyen önálló vállalat volt a Csepeli Üveggyár Rt. is.
