Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette.

11 12. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát Ferencsik János és Kadosa Pál zeneművészeti főiskolai tanárokká való kinevezése tárgyában. Minisztertanács Ferencsik János és Kadosa Pál zeneművészeti főiskolai tanárokká való kinevezéséhez hozzájárult.

12 13. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Komjáthy Aladár könyvtárigazgatónak a IV. fizetési osztály 1. fokozatába való kinevezése tárgyában. 1945-ben már rehabilitálták, s akkor az V. fizetési osztályba nyert kinevezést. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: elutasítandónak tartja a javaslatot. Kétszeres rehabilitálásnak nincs helye. Minisztertanács az előterjesztést elutasította.

13 11 A vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztéseit tartalmazó borítólapon a 2. sorszámú eló'terjesztés címe: „Az evangélikus teológiai tanszék betöltése". Előzményére lásd a [17] 166. sz. jkv. 26. napirendi pontját. Akkor, és később, a Dinnyés-kormány idején (lásd DL MT. JKV., [17] 197. sz.jkv. 63. napirendi pont) a vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Nagy Gyula evangélikus teológus egyetemi tanári kinevezésére tett javaslatot, amit azonban a minisztertanács elutasított. 12 A 36 218/1947. VKM VII. sz. eló'terjesztés Ferencsik János (1907-1984) karmesterrel kapcsolatban többek között a következőket tartalmazza: ,A Nemzeti Zenede karnagyképző tanszakát 1926-ban végezte el, s ott azóta is e tanszak tanára. A Magyar Állami Operaház 1928-ban korrepetitorává, 1931-ben pedig karmesterévé szerződtette. Operaházunk számos külföldi vendégszereplésének sikere fűződik karmesterségéhez, amelyek közül kiemelkedik a firenzei Maggio Musicale 1938-ban. Ugyancsak ő mutatta be a milánói Scalaban Bartók Csodálatos Mandarinját 1940-ben, és a helsinki operaházban Erkel Bánk Bánját. Mint zenekari karmester komoly sikereket ért el [több országban]. Bartók és Kodály művészetének kiváló zenekari tolmácsolója, és az új magyar zene lelkes terjesztője. A Zeneművészeti Főiskola karnagyképző tanszakának vezető-tanárául való megnyerése az egész magyar zenei élet érdeke, mert a tanszak eddigi szünetelése miatt karmesterjelöltjeink külföldön végezték be tanulmányaikat, s legtöbbnyire elvesztek a magyar zeneélet számára." Az eló'terjesztés Kadosa Pál (1903-1983) zongoratanár, zeneszerző addigi pályafutásából a következőket emelte ki: „Pedagógiai célú zongoradarabokon kívül kamarazenei és zenekari műveket szerzett, amelyekben a romantikus irányzattól elfordult francia és orosz haladó irányzatnak markáns képviselője lett. A felszabadulás óta a magyar zenésztársadalom egyik élvonalbeli alakja, akit a Magyar Művészeti Tanács is tagjai sorába választott. Fáradhatatlan aktivitásával zenekultúránk újjáépítésében jelentős szerepe van." 13 A 32 309/1947. VKM VI.a üo. sz. eló'terjesztés utalt arra, hogy a közoktatásügyi népbiztos Komjáthy Aladárt (1894-1963) 1919-ben kinevezte a budapesti tudományegyetem könyvtárához a VIII. fizetési osztályba, de szolgálati jogviszonyát, mint általában az ilyen kinevezések esetén történt, később megszüntették. 1921-től azonban egészen 1946-ig a Miniszterelnökség alkalmazásában állt sajtóelőadói minó'ségben. Komjáthy Aladár rehabilitálása 1946-ban megtörtént (lásd: NF MT. JKV. 1946, [16] 99. sz. jkv. 58. napirendi pont), és a fokozatos előlépés