Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Szakasits Árpád államminiszter: már a legutóbbi minisztertanácson kifejtette, hogy ez a javaslat rendkívül sürgős. Ma is megismétli ezen észrevételét. Azonban a 2. § 2. bekezdését kéri úgy módosítani, hogy az átmenetileg irányadó birtokhatár 800 négyszögölről egy kataszteri holdra emeltessék fel. [Molnár] Népjóléti miniszter: ez megtörtént és már így szól a módosítás. 59 Szakasits Árpád államminiszter: továbbá kéri, hogy a 11. §-ban a községi közigazgatási ügyvitel bevonása helyett a FEKOSZ által felállított gazdasági munkavállaló irodák lássák el ezeket a teendőket. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: itt csak az a nehézség, hogy a FEKOSZ nincs kellő hitellel ellátva, s nehezen fogja tudni vállalni. [Molnár] Népjóléti miniszter: munkaközvetítő irodái már megvannak. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: de csak papíron. Az a javaslata, hogy ahogyan a múltban volt, és az be is vált, a községi elöljáróság végezze ezt a munkát, ez a legolcsóbb és a legegyszerűbb, s bevált módszer. 60 Ami pedig a politikát illeti, azt jelentheti, hogy ez a teher kb. 250-260 forintot jelent egy évre egy gazdára nézve. [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter: de kategóriánkint ez nagyon különböző. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: átalányösszeg is van 180 forint cselédenkint, és ez eldönti a kérdést. Napszámosok után pedig napi 70 fillért kell fizetni annak, aki napszámost foglalkoztat. Ez igen nagy összeg, mert különösen a kezdeti időszakban, fix árak lévén, a gabona vonalon nem is tudja áthárítani. 90-100 forint volt ez idő szerint a megterhelés egy-egy gazdának. A múltban is csak bolettákkal tudta tartani a termelési költséggel [fjelérő árakat. Igen nagy összeget tesz ki, mégegyszer ki kell kalkulálni. 70 fillérrel emelkednek tulajdonképpen a napszámbérek is. Ha 1 millióra terjeszti ki az általános biztosítást az 5 kataszteri holdon aluli gazdákra, akkor az egész OTI rendszert megváltoztatja a mezőgazdasági biztosítottak száma, s meg fogja haladni az ipari biztosítottak számát. Lényeges változás következne be. A mezőgazdasági munkásnak legalábbis a legkisebb lehetőséget kell adni. [GerŐ] Közlekedésügyi miniszter: Csehszlovákiában egészen más a rendszer. A felét a munkáltató és felét a munkavállaló fizeti. Nem tudja a kategóriákat elfogadni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: akkor is augusztus 1-től kezdve kell 59 A rendelettervezet 2. §-ának (2) bekezdése azt mondta ki, hogy a gazdasági munkavállalók közül csak azok esnek biztosítási kötelezettség alá, akiknek nincs saját kezelésükben gazdaság, de rögzítette, hogy „nem lehet önálló gazdaságnak tekinteni a lakóház körül lévő konyhakertet és gyümölcskertet, ha annak területe a 800 négyszögölt nem haladja meg." Szakasits Árpád kívánságát - miután a Parasztpárt a fentebb említett értekezleten ezt szintén kérte - a rendelet végleges szövegében figyelembe vették. 60 A rendelettervezet 11. §-a a következőket tartalmazza: ,A gazdasági munkavállalók társadalombiztosítási ügyvitelének megkönnyítésére a népjóléti miniszter községenkint gazdasági társadalombiztosítási bizottságokat szervezhet. A bizottságok szervezetét és feladatkörét a népjóléti miniszter, ügyrendjét pedig az intézet önkormányzata állapítja meg." A rendelet végleges szövegében a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetségének a bevonása is szerepel.
