Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
számú véghatározatba ezek nincsenek bevéve, mert kétségtelen szlovákok, akiknek kitelepítését leállítottuk, mert az ő helyükre telepítették őket [sic!] 54 . Azzal indokolják, hogy termelési okokból rendezni kell a helyzetet, azért javasolja a csehszlovák javaslat honorálását, és sürgős állásfoglalást kér. A magyar vagyonjogi kérdések ma kerülnek sorra, ennek megnyugtató rendezése nélkül még a 3000 család kitelepítéséről sem lehet szó. A magyar sérelmekre is sor kerül. Amennyiben a minisztertanács a háromezres quóta irányában dönt, elsősorban pénzügyi és szállítási feladatok várnak megoldásra. A tegnap adott rendkívüli hitel felemelését kéri. [Nagy] Miniszterelnök: tehát itt most nem csak hitel, hanem szállítási kérdésről is van szó. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: olyan választ kellene adni, hogy ezer család helyett 1500 család kitelepítését vállaljuk egy hónapban. Ha másképp nem megy 2000 család kitelepítését is lehet vállalni, ezt természetesen csak szállítási és nem pénzügyi szempontból érti. Az a megegyezés, amely a közlekedésügyi albizottságban létrejött, azt Csehszlovákiának el kell fogadnia. A csukott kocsikból 80 %-ot kell Csehszlovákiának és 20 %-ot Magyarországnak vállalni, a nyitott kocsikat pedig teljesen ők vállalták. A szerelvényeknek azonban haladéktalanul vissza kell fordulniuk, nehogy hetekig ne rakják ki az embereket, vagy a rakományokat. Ezek alapulvételével 2000 családot tud vállalni maximálisan egy hónap alatt, és számításba vett másfél vagont családonkint a magukkal vihető ingóságok elhelyezésére. Most mindenféle szállítás megkezdődik majd az országban is. így pl. burgonyát kell szállítani és követ nagyobb mennyiségben. A sváb kitelepítések is rövidesen folytatódnak. 55 A tárgyalások az eddiginél jobb légkörben folynak. A pénzügyi vonatkozásait nem ismeri a kérdésnek. [Jócsik Lajos] Áttelepítési Kormánybiztos: mielőtt rátérnénk a pénzügyi ezzel szemben a magyarországi szlovákok közül elsősorban a szerényebb birtokkal rendelkezők, illetve a vagyontalanok jelentkeztek a cserére. így az áttelepülő magyarokat nem lehetett a kitelepülő szlovákok helyére költöztetni. A magyar fél a lakosságcsere-egyezmény szellemében arra törekedett, hogy a paritás elve ne csupán a kölcsönösen áttelepítendők lélekszámában, hanem társadalmi és vagyoni összetételében is érvényesüljön. 54 A csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény (1946: XV. tc.) végrehajtásával kapcsolatos kérdések egyeztetésére létesült Csehszlovák-Magyar Vegyesbizottság 1946. július 4-én hozott 8. sz. véghatározata, a csehszlovákiai munkaerőhiányra való tekintettel, lehetővé tette a vagyontalan magyarországi szlovákok soron kívüli, egyoldalú áttelepülését Csehszlovákiába. Előírta, hogy a csehszlovák fél által elkészített névjegyzékeken a magyar félnek igazolnia kell, hogy az áttelepülők a magyar határt átlépik, és hogy a kvótába beszámítanak. (Lásd a Magyar Áttelepítési Kormánybiztos 3175/1946. sz. Hirdetményét, MK 1946. augusztus 25., 192. sz.) A véghatározat alapján a szlovákok egyes csoportjainak Csehszlovákiába történő átköltözése 1946 szeptemberében meg is kezdődött. A magyar kormány azonban a felvidéki magyarok Csehországba deportálására válaszul 1946 decemberében a 8. sz. véghatározat végrehajtását egyoldalúan felfüggesztette. Lásd a [9] 158. sz.jkv. 51. napirendi pontját, d) mellékletét és az ahhoz fűzött 95. jegyzetet. A 3000 család kicserélésének végrehajtásáról lásd az Áttelepítési Kormánybiztosság jelentését: MOL XTX-A-l-j-1947-XXXrV-1822. 55 Lásd e kötetben a [19] 168. sz. jkv. [67] napirendi pontját.
