Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
40. [Bárányos'] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát állami érdekeltségű magtermelő vállalat alapításának engedélyezése tárgyában. [Rácz] Pénzügyminiszter: nem tartja helyesnek új hivatalok alapítását. A Földmívelésügyi Minisztérium vegye át a Mauthner céget és így próbálja meg a megoldást. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjesztését a napirendről leveszi és megpróbálja a pénzügyminiszter által javasolt módozatot. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 39 41. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 8. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi, mert az már elintézést nyert. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 40 Közülük egy jelölt, dr. Fleischmann Rudolf mérnök esetében engedélyt kért a VI. fizetési osztályba való kinevezéshez szükséges képesítési kellék megléte alóli felmentésre. 39 A 60 703/1947. FM I. A. 1. sz. eló'terjesztés a belterjesebb termelés bevezetése érdekében kezdeményezte 51 %-os államkincstári tőkerészesedéssel egy magkereskedelemmel is foglalkozó magtermeltetó' részvénytársaság létesítését. A vállalat céljává kívánta tenni a magtermelésen túl az újonnan földhözjuttatottak és általában a gazdatársadalom ellátását talajművelő eszközökkel, üzemanyaggal, vetőmagvakkal, nem utolsó sorban pedig bekapcsolásukat a magtermelésbe. Jelezte, hogy a részvénytársaságnak az államkincstárra eső és 153 000 Ft-ot kitevő alaptőkéjét, valamint az alapítási költségeket a tárca rendelkezésére bocsátott 3 000 000 Ft hitelkeret megtakarításából képes biztosítani. Az alaptőke további 49 %-át az érdekelt termelő vállalatokkal, illetőleg kereskedelmi érdekeltségekkel kívánta jegyeztetni. A Mauthner Ödön és Társa Magtermelő és Magkereskedelmi Vállalatot 1874-ben alapították. A részvénytársaságot 1925-ben hozták létre 1 440 000 pengő alaptőkével. Az ország legjelentősebb ilyen jellegű vállalkozása volt. Minthogy a Weiss Manfréd konszern érdekkörébe tartozott, a nehézipari vállalatokkal együtt még 1947 első felében állami kezelésbe került, és ebben az időben a Nehézipari Központ felügyelete alá tartozott. 1948-ban felszámolták. Lásd még e kötetben a [19] 168. sz. jkv. [57] és a [28] 177. sz. jkv. [56] napirendi pontját. 40 A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapon 8. sorszám alatt az „állami mezőgazdasági birtokok" üzem, 3 millió Ft forgótőke-hitelének engedélyezésére vonatkozó tárgy szerepel. A 190 135/1947. FM XIII. sz. előterjesztés felhívta a figyelmet arra, hogy az üzem, amely 70 000 katasztrális hold mezőgazdasági ingatlant, valamint 23 nagyobb és számos kisebb mezőgazdasági ipari üzemet kezelt, a stabilizáció bevezetése óta forgótőkehitelt nem kapott. Mivel a mezőgazdaság kiadásai főleg a tavaszi hónapokban merültek fel, míg bevételei a betakarítás után úgyszólván egy összegben jelentkeztek, a kiadások és a bevételek közötti űrt volt hivatva áthidalni a kért hitellel. A GF a fogótőke pontos megállapítása végett szakértő bizottságot küldött ki az üzemhez, ennek munkája azonban elhúzódott, s a teljes szükséges összeg megállapításáig kérte az előleg engedélyezését. A GF ezt megelőzően - a tárcák és az üzemek rendkívüli hiteligényeivel foglalkozva - az Állami Mezőgazdasági Birtokok március havi hiteligényének kielégítésére 1 900 000 Ft-ot javasolt biztosítani. (MOL XIX-A-10. Stab. XXXTV. 1947. március 4., 8. pont), ezen kívül egy következő ülésen e célra 6 millió Ft magánhitelkeretet állapított meg. Ebből a hitelkeretből 3 millió Ft-ot mezőgazdasági, további 3 millió Ft-ot konzervgyári hitelként engedélyezett. A GF intézkedett a hitel igénybevételének időpontjáról, az állami gazdaságok racionális, költségkí-
