Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
letétbe helyezéséig, azaz Nagy Ferenc kormányának egész működési ideje alatt továbbra is a három gyó'ztes nagyhatalom képviselőiből alakult Szövetséges Ellenőrző Bizottság felügyelte a fegyverszüneti egyezmény előírásainak a betartását, illetve a magyar társadalom eseményeit. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság azonban valójában a szovjet hadsereg főparancsnokság vezetésével működött s így ténylegesen a Szovjetunió ellenőrzését, sőt irányítását valósította meg. 3 A békeszerződéstől a szovjet megszálló csapatok kivonását is várta a magyar társadalom, mivel az idegen katonaság jelenléte nem csak a közügyekbe, a politikai életbe való közvetlen külföldi beavatkozás lehetőségét, sőt mindennapos gyakorlatát jelentette, de tömegénél, magatartásánál fogva is befolyásolta a lakosság hangulatát. Az egymilliós létszámúra becsült katonaság ellátásának költsége pedig oly mértékben terhelte az ország gazdaságát, hogy az az újjáépítésnek és a lakosság elvárható színvonalú ellátásának egyaránt gátja volt. 4 A békeszerződéstől a magyar társadalom továbbá azt is remélte, hogy Nyugat felé kinyílik előtte a világ, hogy az addigi félfeudális vagy diktatórikus rendszerek felszámolása után lehetővé válik az ország demokratikus átszervezése. Ismeretes volt természetesen a magyar közélet előtt, hogy a politika parlamenti irányítása, ellenőrzése, a magántulajdon szentsége, a korrupció kiküszöbölése, a faji, nemzeti, vallási, egyházi érdekek és érzékenységek tiszteletben tartása, a szociális gondoskodás Nyugaton sem működött zavartalanul, mégis az ottani állapotokra követendő példaként tekintett. Az ország szovjet érdekszférába kerülése azonban ezeknek az eszményeknek a félretolását jelentette. A polgári demokratikus berendezkedési igényekkel szemben a Szovjetunió merőben más értékrendszere érvényesült. A kommunista eszméknek megfelelő-jogban, közéletben, az egyének magatartásában megjelenő - össztársadalmi civilizáció azonban - mint ismeretes - magában a Szovjetunióban sem alakult ki. Hirdetett elveinek is ellentmondó szovjet gyakorlatot súlyosbította az, hogy a sok különböző kultúrájú, vallású és erkölcsű népet összefogó és össze is keverő orosz illetve szovjet birodalomban - az irodalom, a zene és tudomány terén rendkívüli teljesítményt nyújtó értelmisége ellenére - az európai közerkölcsöktől lényegesen eltérő társadalmi mentalitás alakult ki: az Európában otthonos egyéni felelősség és szerepvállalás helyébe a felsőbb politikai, hatalmi tényezőktől való kötelező függés törvénye lépett. Ez az őszintétlen, kevert, összezavart erkölcsű társadalom és az erre épült szovjet politika határozta meg Kelet-Eu3 SZEB JKV., 7-37. 4 A Vörös Hadsereg Magyarországon tartózkodó alakulatainak élelmezésére havonta 7-12, só't egyes esetekben 25 millió, a katonák zsoldjára 8-9 millió, szállításukra 6-18-29 millió, ipari ellátásukra 1-4 millió, távközlési és postai költségeikre 2-4 millió forintot kellett biztosítani. - Lásd e kötetben az [1] 150. sz. jkv. [44], a [2] 151. sz. jkv. [8]-[9], a [61 155. sz. jkv. 4. és 6., a [7] 156. sz. jkv. 7., a [9] 158. sz. jkv. 1., a [10] 159. sz. jkv. 6., a [12] 161. sz. jkv. 5-6., a [16] 165. sz. jkv. 3-4., a [17] 166. sz. jkv. 1., a [18] 167. sz. jkv. 4. és 6., a [19] 168. sz. jkv. [2], a [20] 169. sz. jkv. 11. és a [30] 179. sz. jkv. [7] napirendi pontját és jegyzeteiket.