Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
MOL XIX-A-1-J-1947-XXXIV-1826. A Miniszterelnökség előadói ívén, a Miniszterelnökség munkatársa által készített gépelt fogalmazvány, olvashatatlan aláírással. Az ügyiratban megtalálható a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkárának a kérdés előzményeit ismertető átirata, a Miniszterelnökségnek a belügyminiszterhez intézett levele, valamint egy feljegyzés, amelyben Fischer Gyula miniszteri osztályfőnök szóbeli közlése alapján rögzítették a Belügyminisztérium álláspontját. Ebben a következő érvelés olvasható: „A beköltözési engedélyek kiadásánál az általános elvi álláspont az, hogy »ne nyissuk ki a zsilipeket«. [...] a felekezeti tanítók nem állami alkalmazottak, csak köztisztviselők fogalma alá esnek, márpedig a fegyverszüneti egyezmény magyar állami alkalmazottakról tesz említést. Veszélyesnek tartom egyébként is a felekezeti tanítókra kiterjeszteni az állami alkalmazottak beköltözési jogosultságát, mert az eddigi tapasztalatok szerint ezek 90%-a állami és általános iskolákhoz lesznek egyszerűen behelyezve, s amíg egyrészt óriási terhet jelentenek az államnak, másrészt elzárják annak lehetőségét, hogy belátható időn belül demokratikus rendszer által képesített fiatal, s az iskolákból kikerült tanerők elhelyezhetők legyenek. Semmi akadályát nem látnám annak, hogy a szabad választási joggal rendelkező egyházközségek megválasztanak valakit, és az illető ezen a címen kéri a beköltözési engedélyt. Lényeges különbséget látok abban, hogy valaki belügyminiszteri engedély nélkül, tehát tiltott határátlépéssel jön át, és aközött, aki belügyminiszteri engedéllyel jogosan jön át, és telepszik itt le. Előbbi esetben az állammal szemben semmiféle jogigénye nem lehet, mert tiltott cselekmény jogokat nem biztosít, utóbbi esetben azonban az állammal szemben minden joga érvényben marad. Ertem ez alatt különösen azt, hogy a tényleges szolgálatra való igényén túlmenőleg nyugdíjjogosultsága is fennáll, és az idegen területen eltöltött szolgálati ideje is beszámítható." Fischer Gyula közlése szerint a Belügyminisztériumhoz naponta 15-20 kérelem érkezett a határon túlról átköltözött felekezeti tanítók beköltözési engedélye ügyében. A [15] 164. sz. jkv. e) melléklete az 55. napirendi ponthoz. [A Weiss Manfréd Konszern érdekkörébe tartozó egyes élelmiszeripari vállalatok állami kezelésbe vétele] Magyar Iparügyi Miniszter. 1259/Vin.l947. Minisztertanácsi előterjesztés I. Tisztelettel kérem a t. Minisztertanácsot, hogy az alábbi indokok alapján az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. kecskeméti, az Első Szegedi Konzervgyár Rt. szegedi, az Alföldi Konzervipar Rt. nagykőrösi, [a] Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi Rt., [a] Telekkezelő és Értékesítő Rt. budapesti és a Pécsegyházmegyei Mezőgazdasági és Kenderipari Rt. 104 cégeknek a 104 Az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. 1900-ban alakult 500 000 P alaptőkével. (Lásd Nagy Magyar Compass" 146.) az Alföldi Konzervipari Rt. 1942-ben 500 000 P alaptőkével létesült (uo. 140.), a Mauthner Ödön Magtermelő és Magkereskedelmi Rt. 1923-ban 1 440 000 P alaptőkével alakult (uo. 256.), a Telekkezelő és Értékesítő Rt. 150 000 P alaptőkével létesült (uo.
