Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
foglalkozunk az üggyel, ezért az iparügyi és a pénzügyminiszter próbáljanak javaslatot kidolgozni és hozzák ismét minisztertanács elé. 39 Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 38. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Kauser Lipót budapesti ügyvéd, egyetemi magántanárnak, a Debreceni Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán a magyar kereskedelem- és váltójog nyilvános rendes tanárává való kinevezése tárgyában. Ez a javaslat már szerepelt a minisztertanács tárgysorozatán, de akkor Szakasits Árpád miniszterelnök-helyettes észrevételt tett. Szakasits Árpád államminiszter: megvizsgálta az előterjesztést és nincs észrevétele. Minisztertanács dr. Kauser Lipót egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezéséhez hozzájárult. 40 39. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az angol irodalomtörténeti tanszékre dr. Szenczi Miklós egyetemi ny. rendes tanárrá való kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Szenczi Miklós egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezéséhez hozzájárult. 41 39 A szovjet igényekkel Rácz Jenő pénzügyminiszter előterjesztése alapján a GF rendkívüli ülésen foglalkozott. Megállapította, hogy a magyar kormány a Potsdami Egyezmény alapján a magyar vállalatok Németországgal szembeni tartozása fejében támasztott szovjet követelést legfeljebb 10 millió dollár összegben ismerheti el. A mintegy 200 millió dolláros orosz igény és a tartozás elismerése közötti nagy eltérés miatt javasolta a GF, hogy a magyar kormány memorandummal forduljon a szovjet kormányhoz. Hangsúlyozta, hogy e memorandumban teljesen tárgyilagosan kell feltüntetni azokat az adatokat, amelyekre a magyar álláspont felépül. (MOL XIX-A-10. Stab. XXXV. 1947. március 8., 4. pont.) E határozat alapján a pénzügyminiszter emlékeztetőt készített a miniszterelnök számára, amelyet e jkv. b) mellékleteként közlünk. Az éles hangú feljegyzés enyhített - a szovjet érzékenységet több szempontból figyelembevevő változatként készült el a pénzügyminiszter és az iparügyi miniszter közös fogalmazásában a Merkulov tábornokhoz intézett levél, illetve emlékeztető tervezete. Lásd e jkv. c) mellékletét. A magyar álláspontot Merkulov tábornok lényegében elutasította. Ezt követően csak 1947. március 31-én került ismét a minisztertanács elé a kérdés. ([21] 170. sz. jkv. [7] napirendi pont.) 40 Előzményekről lásd e kötetben a [14] 163. sz. jkv. 31. napirendi pontját. 41 A 27 815/1947. VKM VI. a. sz. előterjesztés szerint dr. Szenczi Miklós (1904-1977) Budapesten és Aberdeenben végezte a tanulmányait. Nyolc éven át az Eötvös Kollégium angol tanára volt, majd a Pázmány Péter Tudományegyetemen proszemináriumot vezetett. A minisztérium megbízásából 1937 óta Londonban tartózkodott, ahol előadásokat tartott és orosz nyelvű tanulmányokat folytatott.
