Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

többit 1948. január 1-től kezdjük fizetni. Különben az összes külföldi követelésünkre fel kell vetni a kérdést. [Rácz] Pénzügyminiszter: a békés megoldást javasolja, mert egy rendeleti úton való intézkedés nem lenne kívánatos a Szovjetunió esetleges észrevételei miatt sem. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

67 70. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti 24 001/1947. számú javaslatát az államtitkárok és azonos közjogi állású személyek pótléka tárgyában. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

68 67 Lásd a jelen jkv. a) mellékletét és a hozzá tartozó irományokat. A kérdés eló'zményéról lásd e kötetben a [7] 156. sz. jkv. 1. napirendi pontját és jegyzetét, továbbá a [9J 158. sz. jkv. 1. napirendi pontját, illetve az ennek 1. sz. jegyzetében felsorolt minisztertanácsi jegyzőkönyvekre vonatkozó hivatkozásokat, valamint a [12] 161. sz. jkv. 120. napirendi pontját. A pénzügyminiszter 1947. január 28-án adott tájékoztatást a GF-nek a Petrozsényi Kó'szénbánya Rt. magyar tulajdonban volt részvényeinek a Szovjetunió számára történt átadásával kapcsolatban a volt részvénytulajdonosok kártalanítása ügyében folytatott tárgyalásokról. A GF elvben tudomásul vette a kártalanítási összegnek 12 millió $-ban való felajánlását, nem járult azonban hozzá az érdekeltségek ama kéréséhez, hogy a kártalanítási összeg egy részének kiegyenlítéséül erdőkitermelési jogosítványokban, vagy kincstári érdekeltségek átadásában részesüljenek. Tárgyalási alapként egyeló're csak a kötvényesítést látta elfogadhatónak, esetleg némi készpénz fizetésével, ez utóbbi körülményt azonban még megfontolandónak tartotta. Elvként szögezte le azonban a GF, hogy a részvényeseket kártalanítani kívánja mégpedig általában a jóvátétel fejében leszerelt gyáraknak, valamint az állami tulajdonba vett bányavállalatoknakjáró kártérítési, illetőleg megváltási módozatok szerint. Felkérte a pénzügyminisztert, szólítsa fel a részvényeseket, az ország jelentős érdekeire való hivatkozással nyomatékosan, hogy adjanak olyan értelmű írásbeli nyilatkozatot, miszerint nem emelnek kifogást a magyarszovjet kormánymegállapodás ellen, melynek értelmében a magyar állam a részvényeket megszerzi és annak tulajdonjogát 14 napon belül átruházza a Szovjetunióra. Ha az érdekeltségek a nyilatkozatot záros határidőn belül nem adnák ki, kérte hogy a pénzügyminiszter intézkedjék a részvényeknek a 8400/1946. ME sz. r. (MK július 28., 169. sz. - NF MT. JKV. 1946, [39] 122. sz. jkv. [1] napirendi pont.) alapján a Nemzeti Bank útján való behívása iránt. Kimondta továbbá, hogy a Nemzeti Bank ellen esetleg támasztható követelések kiküszöböléséről egyidejűleg jogszabállyal kell gondoskodni. (MOL XIX-A-10. Stab. XXIX. 1947. január 28., 9. pont.) Lásd még a kártalanítással kapcsolatban a MOL XIX-L-l-k 250. dobozban a Magyar-szovjet pénzügyi tárgyalások, Petrozsényi Kó'szénbánya Rt. c. dossziéban a Hazai Általános Hitelbank, a Magyar Nemzeti Bank, illetve az Országos Államosítási Főmegbízott és a Pénzügyminisztérium 1947. január 16-27. közötti leveleit. A GF 1947. február 4-én tudomásul vette a pénzügyminiszter tájékoztatását arról, hogy a fenti határozat értelmében levelet intézett a részvénytulajdonosok érdekeltségéhez, (lásd e jkv. a) mellékletéhez tartozó 1. sz. iratot). A GF felhatalmazta a pénzügyminisztert, hogy a kötvényekre egyelőre meg nem határozott összegű részletfizetést helyezzen kilátásba, kérte azonban annak mellőzését, hogy a kötvények USA-dollárra vagy forintra szólnak-e majd. (MOL XIX-A-10. Stab. XXX. 1947. február 4., 18. pont.) 68 Az előterjesztés nem található ajegyzőkönyv mellett. Korábban, még 1946. február 15-én foglalkoztak ezzel a kérdéssel, lásd: NF MT. JKV. 1946, [5] 88. sz. jkv. [58] napirendi pont. A GF azzal járult hozzá a javaslathoz, hogy a pótdíj összegéből levonásba helyezendő vala-