Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

az 1929: XXX. törvénycikket hatályon kívül lehessen helyezni. 57 Ez csak egy elvi kérdés, amely felmerült a rendelet 1. §-ában a törvényhatósági közellá­tási bizottság[ba] mezőgazdasági kamarai tag kiküldésével kapcsolatosan. Abban, hogy a közellátásügyi miniszter korporációs alapon képviseleteket hívjon be, semmi értelmet nem lát. Akkor ez egy tengeri kígyóvá válik s kü­lön végrehajtó bizottságot kell választani. Attól tart, hogy a rendelet olyan részeket tartalmaz, amely a törvényhatóságok autonómiáját sérti, másrészt egy bürokratikus rendszert teremt. A hosszú eljárás a dolgokat csak komp­likálttá teszi. A kérdést meg lehetne oldani a törvényhatóságok hatáskörén belül, s adott esetben a közgyűlés dönthet. Akiskereskedői tárcaközi bizott­ság fellebbezés esetén, és döntés után kihirdetné a határozatot. Teljesen felesleges egy külön tárcaközi bizottság létesítése. Nem lehet a törvényhozás első megyei végrehajtójától megvonni a véleményező jogot, és teljesen ki­kapcsolni őt. Egy törvényhatósági jogú városnál a polgármester, illetve a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a fellebbezési fórum. Egyébként, ha nem akarunk az autonómiában lényeges változtatásokat hozni, akkor a rendeleteknek is ehhez az elvhez kell igazodniuk. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a rendelettervezet 1. §-ához támasztott aggályt eloszlatja azzal, hogy ez tisztán és kizárólag közellátásügyi igazga­tási kérdés, alkotmányjogi jellege nincs. Csak abban kell dönteni, hogy mivel a bizottság gyakorlati kérdések gyors lebonyolítására alakult, teljesen indo­kolt a mezőgazdasági kamarák azon kérése, hogy ők is képviselethez jussa­nak. Aközhangulat irányítása szempontjából is fontos ez. Meg kell említenie, hogy a törvényhatóság nincs kikapcsolva, és nem nélküle dönt a bizottság, ez csupán egy adminisztrációs eljárás-rövidítés. Az időközben szerzett ta­pasztalati tényekből így tartja helyesnek. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kívánságait teljes mértékben honorálandónak tartja. A törvény­hozási első tisztviselő által kijelölt személyeknél a helyi viszonyok ismerete érvényesül. A helyi viszonyokon és szempontokon túl egy politikai irányítás­nak a szüksége is fennáll. Az 1929: XXX. tc. szerint a bizottság csak tisztán jogszabály-felülvizsgálatot gyakorolhat. Ha a belügyminiszter közvetlenül megismertet[i] a kérdést a maga jogászaival, az eddigi kialakult gyakorlat­ból is belátja majd, hogy ez a törvénycikk kikapcsolása [sic!] veszélyt nem jelent. Neki ebben már 30 esztendős gyakorlata van. [Rajk] Belügyminiszter: többek között szó van a névlajstrommal kapcso­latos vélt sérelmeknek a fellebbezési lehetőségéről. Egy város területén egy kereskedőnek az illetékességét nem tudják Budapesten megállapítani és eldönteni. Tehát itt kiveszünk a törvényhatóság kezéből egy olyan jogot, amire csak ő az illetékes és még a véleményező lehetőséget is elvesszük tőle. [Rónai] Kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter: kéri levenni a napi­Az 1929: XXX. tc. a közigazgatás rendezéséről szólt.

Next

/
Thumbnails
Contents