Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
külpolitikai viszonyai szempontjából elsőrendű feladatának tekintette és ennek elérése céljából Nagy Ferenc miniszterelnök vállalta, hogy a munkáspártok által provokatív jellegűnek tekintett parlamenti bizottság kiküldését, és illetve az ezzel kapcsolatos javaslatot visszavonja, és illetve ennek elérésére igyekszik befolyást gyakorolni [sic!]. Minisztertanács a mai ülés eredményeinek összefoglalásaképpen a következő kommüniké kiadását határozta el: „Szombaton délben rendkívüli minisztertanács volt, amelyen a kormány tagjai megtárgyalták a közelmúlt napokban felvetődött politikai kérdéseket. Tárgyalták a belpolitikai válság megoldásának elvi feltételeit is. Az elvi megállapodás gyakorlati megvalósítása érdekében legközelebb pártközi értekezletet tartanak." 25 Minisztertanács déli 1/2 2 órakor ért véget. K. m. f. Bojta Ernő Béla Gépelt tisztázat a minisztertanács jegyzőjének sajátkezű aláírásával. Nagy Ferenc miniszterelnök aláírása nem szerepel a jegyzőkönyvön. A miniszterek, és az államtitkárok az első oldalon, a jelen voltak felsorolásánál látták el kézjegyükkel a jegyzőkönyvet, de ezek között nem szerepel Rákosi Mátyás, Bolgár Elek, Rőth Pál, Bognár József, és dr. Balogh István aláírása. Ajegyzőkönyv mellett előterjesztés nem található. 25 Még ugyanezen a napon tartott pártközi értekezleten létrejött kompromisszumos megállapodás szerint a Kisgazdapárt kijelentette, hogy nem ragaszkodik a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldéséhez, de kérte a Nemzetgyűlés mentelmi bizottságának összehívását, és egy külön pártközi testület felállítását Ries István igazságügyminiszter és Hompola Mihály kisgazdapárti igazságügyi államtitkár részvételével, azzal a céllal, hogy áttanulmányozza a Kovács Bélára vonatkozó vallomásokat, és jelentést tegyen a mentelmi bizottságnak. Hangsúlyozta, hogy a mentelmi bizottság saját vizsgálatai alapján, indokolt esetben kihallgatásokat is eszközölve dönt Kovács Béla további sorsáról. A kisgazdapárti képviselők ígéretet kaptak arra, hogy a vádlottakat a rendőrségről átviszik a népügyészség fogdájába és vallomást tehetnek a népügyészség előtt. (Hétfői Független Magyarország, 1947. február 10., Magyar Nemzet, 1947. február 12.) - Kovács István a Nemzetgyűlés 1947. február 11-i ülésén a Kisgazdapárt képviselőcsoportjának határozata alapján kérte: vegyék le napirendről a parlamenti vizsgálóbizottság kiküldésére vonatkozó indítványt. (NN, 1945-1947. II. köt. 93. ülés 275.) - Rajk László 1947. február 14-én a Nemzetgyűlés ülése előtt tájékoztatta a kisgazdapárti képviselőket a Kovács Béla elleni vádakról. (Magyar Nemzet, 1947. február 15.) Az összeesküvési ügy fejleményeiről átfogó képet nyújt: VIDA, 1976, elsősorban a 246-278. p., továbbá CSICSERY-RÓNAY—CSERENYEY, 1998.
