Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
demokratikus parasztra van szükség. Ők sem csinálnak a munkásokból szenteket. Ott is volt sok nem demokratikus elem. De halad a nevelésük. Az természetesen helyes, hogy egy párt, amelyik első megjelölése, hogy „kisgazda" párt, annak elsősorban paraszt-tagjai legyenek, de azért itt is a demokratikus jelzőt hozzá kell tenni. Csak vissza kell gondolni a csendőrség intézményére, amely tisztán parasztokból állott. A gondolat helyes, de demokratikus beoltassál. [Nagy] Miniszterelnök: nem a legjobb paraszt volt a csendőr. Tudja ezt a maga falujából. Rákosi Mátyás államminiszter: ha a munkássággal szemben realisták, akkor a parasztsággal szemben is azoknak kell lenniök. Üdvözli az egészséges erjedési folyamatot, amelyiknek lecsapódását látja a miniszterelnök kijelentéseiben. Szakasits Árpád államminiszter: körülbelül így képzelte el a kibontakozás alapjait és lehetőségét, ebből titkot nem is csinált. Örül, hogy a miniszterelnök így képzeli a Kisgazdapárt demokratikus arculatának kialakítását és a kibontakozást is, mert ez csak így jöhet létre. Csak nagy vonalakban foglalnak állást, mert egész sereg részletkérdés vár még megbeszélésre. Ha van egy ilyen alap, akkor ez megkönnyíti a részletkérdéseknek megtárgyalását. Nem a káosz a céljuk, hanem a demokratikus rend. Eddig is mindent megtett a két munkáspárt ennek érdekében. Szociális demokráciát, társadalmi demokráciát akarnak, amely áthatja az egész közéletünket. A miniszterelnök teremtse meg ennek konkrét alapjait a pártban, és akkor lássunk majd hozzá, hogy a kibontakozás minél gyorsabban keresztülmenjen. [Nagy] Miniszterelnök: nem akar úgy feltűnni, mintha pártja diktátora lenne, mert nem az és nem is akar az lenni. Maga is egészen őszinte örömének ad kifejezést akkor, ha a felvetett gondolatokat a két miniszterelnök-helyettes kedvezően fogadja. A hangulatban és érzésben, ahogy ezt fogadták, benne van a biztatás arra, hogy a megegyezést létre lehet hozni a pártok között. Egy dologra akar visszatérni. A szervezeti vezetést úgy kívánja megváltoztatni a párton belül, hogy akikre a gyanúnak akár csak árnyéka is esik, vagy aki befolyásolható ilyen irányban, az távolodjék el a párt vezetőségétől. A párt így olyan értelmű demokratikus színt kap, hogy azt elfogadhatják a munkáspártok is. Azért erőltette az első tárgyalási rész kapcsán Kovács Béla esetében ezt a hármas eljárást is, mert nem arról van szó, hogy Kovács Bélát a pártvezetőség számára akarja a Kisgazdapárt megmenteni. Nem arról van szó, hogy ki akarja vonni az igazságszolgáltatás alól, hanem arról, hogy az eljárásnak tökéletesen tiszta és megnyugtató képet kell szolgáltatnia a párt olyan részei felé, amelyek szinte testvéri érzéssel viseltetnek Kovács Béla irányában. Ha bűnt követett el, akkor a büntetést férfiasan el kell viselnie. Borzalmas lenne azonban számunkra, ha látszatok alapján kerülne olyan helyzetbe, ami örök életre megbélyegzést jelent számára és éppen ezért kívánják az alapos és megnyugtató vizsgálatot. Olyan színben akarnak állni a többi pártok előtt, hogy az elégedetlenkedés ne tűnjék fel
