Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

bűnösségét kétségtelenné teheti, egy megbízólevél, amelyet földmívelésügyi miniszter korában adott Raffaynak, hogy Szügyivel tárgyaljon.

11 A levél megvan fotókópiában, de ha ez nem lenne elegendő bizonyíték a mentelmi bizottság számára, kihallgathatná Szügyit és Raffayt is. Raffay Ausztriából levelet is küldött haza és utasításokat kért. Elhangzott az a feltevés, hogy ezt a levelet az államvédelmi szervek provokációból csinálták, hogy dokumentumot tudjanak bemutatni ebben az ügyben. Az a kérdés, hogy ez a levél elfogadható-e hitelesnek? Itt egyetlen egy koronatanú szerepelhet: Raffay, aki le van tartóztatva. Ha a mentelmi bizottság szükségesnek tartja Raffay kihallgatását, azt megteheti. Viszont nem teheti meg azt, hogy sorra elővezetteti a vádlottakat, mert ez majdnem tárgyalás jellegű lenne, ítélet nélkül. - Az a véleménye, hogy nem lenne helyes, ha a minisztertanács a felvetett három javaslatra úgy foglalna álláspontot, hogy ezt a harmadikat is, mint elhatározást, vagy mint pártközi határozatot vinnék ki a képviselői csoport elé. Ez esetleg újabb tengeri kígyót eredményez. [Nagy] Miniszterelnök: csak azt akarják, hogy a mentelmi bizottság megkapja a belügyminisztertől a legteljesebb tájékozódást. Ezzel az összeesküvés ügyét a minisztertanács oly mederbe terelte, amely megnyugtató, és amelyről tovább politikailag nem kell beszélni. Szeretne áttérni az általános politikai helyzet megbeszélésére. Úgy érzi, hogy a mai alkalmat fel kell használni arra, hogy beszéljenek az általános politikai helyzetről, tekintettel arra, hogy egyetlen tárcatémát sem engedtek idehozni. Nem csak az összeesküvés okoz súlyos károkat a nemzetnek, hanem a politikai válság is, amely az összeesküvéstől függetlenül nyitva állott.

12 Ezt minden minisztertársa érzi, különösen akiben aktivitás, vagy alkotó elhatározás van. De érzi ezt a társadalom is. Kívánatos lenne felvetni azt a kérdést, hogyan járhatnánk ennek a végére, és mit tehetnénk az őszinte, bizalomteljes viszony visszaállítására. Nagyon hálás Szakasits miniszterelnök-helyettesnek azért a kijelentéséért, hogy fáradozni kívánnak külön is a nyugalom megteremtése érdekében. A politikai kibontakozásnak egyik alapjául a Baloldali Blokk pártjai a Kisgazdapárt politikai magatartását és személyi összetételét jelölték meg. Az összeesküvés megadta az alkalmat a Kisgazdapártnak, hogy mind a két vonatkozásban revíziót tartson. Megadta a módot arra is, hogy eddigi politikáját felülbírálja, és hogy személyi összetételét megvizsgálja. Az utóbbinak az eredményeit minisztertársai és a po11 Raffay Sándor (1912-?) 1945 után a Kisgazdapárt budapesti kereskedő és iparos szakosztályának a szervezője volt. Szügyi Zoltán (1896-1967) vezérőrnagy a Szent László hadosztály parancsnoka volt. Hadosztályát a háború végén azzal a céllal vezette Nyugatra, hogy ne a szovjet, hanem a brit haderő előtt kapituláljon, illetve, hogy azt majd egy politikai változás esetén Magyarországon bevethesse. Az angolok azonban Szügyit 1946 márciusában átadták a magyar hatóságoknak, hadosztályát pedig feloszlatták. Raffaynak, feltehetőleg az Államvédelmi Hatóság közreműködésével, szerepe volt abban, hogy 1945-ben provokatív céllal kapcsolat létesült Kovács Béla és az akkor még Ausztriában tartózkodó Szügyi között. (CSICSERY-RÓNAY-CSERENYEY, 1998, 59-60.) 12 Lásd: NF MT. JKV. 1946., 64-70., azaz a Bevezetés Válság című fejezetét.