Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
legutóbb tartott megbeszélés 146 ebben a tekintetben úgy határozott, hogy albizottságot létesít, amely köteles a felmerülő vitás kérdéseket 20 nap alatt megvizsgálni és azokról a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke és a magyar kormány tagjai között tartandó újabb értekezleten beszámolni. Magyar részről már többször sürgették a bizottság munkájának megkezdését, azonban a szovjet fél közlése szerint az előkészítő munka még nem nyert befejezést. 147 A magyar fél nincs tájékozva afelől, hogy Merkulov tábornok úr részt vesz-e ennek a bizottságnak munkájában. Ettől függően javasolja a magyar fél az alábbi szöveg jegyzőkönyvbe foglalását: „Megállapodás jött létre arra nézve, hogy a magyarországi német tulajdonok átadásával kapcsolatos egyes tisztázatlan kérdések felderítése érdekében négyes bizottság kezd munkához, amelynek tagjai szovjet részről [sic!] magyar részről az iparügyi és a pénzügyminiszter. E bizottság köteles munkálatait azok megkezdésétől számított 20 napon belül befejezni és megállapításait, valamint az esetleges fennálló vitás kérdéseket egyelőre a Szövetséges Ellenőrző Bizottság elnöke és a magyar kormány miniszterelnöke elé terjeszteni, akik - amennyiben szükséges, - az általuk el nem dönthető kérdéseket a Szovjetunió kormánya elé fogják terjeszteni. Mindazokat az ügyeket, amelyekben a megegyezés létrejön, azonnal le kell bonyolítani. A magyar fél által az összes illetékes magyar hatóságok utasítandók a szükséges eljárás azonnali foganatosítására. A Budapesten el nem dönthető vitás ügyek elintézése függőben marad a Szovjetunió és Magyarország kormányai között folytatandó tárgyalások befejezéséig. X. A magyar fél álláspontja ennél a pontnál ellentétben áll a szovjet fél álláspontjával. A magyar felfogás szerint ugyanis a Potsdami Egyezmény célja az volt, hogy a Szovjetunió javára és Németország terhére állapítson meg kártalanítást, de nem volt célja a Potsdami Egyezménynek, hogy a Szovjetuniójavára olyan juttatásokat is megállapítson, amelyek nem Németországot, hanem Magyarországot terhelnék. Amennyiben Magyarország a magyarországi német vagyonokból csak az aktívákat adná át, a passzívákat ellenben magára vállalná, ez által Magyarország tulajdonképpen a fegyverszüneti egyezményben rá kirótt jóvátételen felül még egy jóvátételt tartozna fizetni, amelynek jelentősége nem maradna el az előbbi mögött. 148 Minthogy pedig a Szövetséges Nemzeteknek és különösen a Szovjetuniónak, amely Magyar146 A megbeszéléssel kapcsolatban lásd e kötetben a [8] 157. sz. jkv. 20. napirendi pontját, jegyzetét és b)-d) mellékletét. 147 Lásd e kötet [15] 164. sz. jkv. 37. napirendi pontját és mellékletét. 148 Lásd e kötetben az említett [15] 164. sz. jkv. 37., továbbá a [27] 176. sz. jkv. 69., és a [30] 179. sz. jkv. [8] napirendi pontját, valamint a DL MT. JKV., [4] 184. sz. jkv. 53/a., [6] 186. sz. jkv. 1-14., a [8] 188. sz.jkv. 14, a [10] 190. sz.jkv. [2], a [13] 193. sz.jkv. 3., a [14] 194. sz.jkv. 44., a [15] 195. sz.jkv. 3., a [16] 196. sz.jkv. 1., a [17] 197. sz.jkv. 70., a [18] 198. sz.jkv. 76-78., a [20] 200. sz. jkv. 81. és a [21] 201. sz. jkv. 75. napirendi pontját és mellékleteiket.
