Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
nak a budapesti élettani tanszékre egyetemi ny. r. tanárrá való kinevezése tárgyában. [Rácz] Pénzügyminiszter: minisztériumával egyik előterjesztés sem volt előzetesen letárgyalva. Dr. Balogh István [államtitkár]: erre nem is volt szükség. Minisztertanács dr. Korpássy Béla és dr. Mansfeld Géza egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezéséhez hozzájárult. 62 62. Vallás- és közoktatásügyi miniszter [képviseletében Nagy Miklós államtitkár]: előterjeszti javaslatát dr. Telegdi-Róth Károlynak a budapesti őslénytani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezése tárgyában. Minisztertanács dr. Telegdi-Róth Károlynak a budapesti őslénytani tanszékre egyetemi nyilvános rendes tanárrá való kinevezéséhez hozzájárult. 63 62 A144 489/1946. VT/a. VKM sz. előterjesztés dr. Korpássy Béla egyetemi magántanárnak, kórházi főorvosnak a Szegedi Tudományegyetem kórbonctani és kórszövettani tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanárrá kinevezésére, a 144 487/1946. VI. a. VKM sz. előterjesztés pedig Dr. Mansfeld Géza pécsi tudományegyetemi nyilvános rendes tanárnak a Pázmány Péter Tudományegyetem élettani tanszékére nyilvános rendes tanárrá történő kinevezésére tett javaslatot. Dr. Korpássy Béla (1907-1961) 1931-ben szerzett a szegedi egyetemen orvostudományi doktori oklevelet. 1929-től a Szegedi Tudományegyetem kórbonctani tanszéke mellett teljesített szolgálatot. 1938-ban „A daganatok kórbonctana" című tárgykörből magántanárrá képesítették. 1939-ben az ungvári állami kórház főorvosa lett. 1946-ban főorvosként kinevezést nyert a szombathelyi közkórházhoz. Ugyanekkor a szegedi egyetem orvostudományi kara a megüresedett kórbonctan- és kórszövettani tanszék vezetőjének helyettesítésével bízta meg. Dr. Mansfeld Géza (1882-1950) 1905-ben szerzett orvostudományi doktori oklevelet Budapesten. 1908-1909-ben Bécsben, Berlinben és Londonban végzett tudományos kutatómunkásságot. 1910-ben egyetemi magántanárrá képesítették, 1916-ban egyetemi rendkívüli tanári címmel tüntették ki. 1918-ban a Pozsonyi Tudományegyetem gyógyszertani tanszékére egyetemi nyilvános rendes tanári kinevezést nyert, az egyetem Pécsre történt áthelyezése után ott folytatta szolgálatát. 1946. és 1950. között a budapesti egyetemen az élettan nyilvános rendes tanára, és az Élettani Intézet igazgatója volt. 63 A15 882/1947. VKM VI. ü. o. sz. előterjesztés szerint dr. Telegdi-Róth Károly (1886-1955) geológus, paleontológus, diplomája megszerzése után műegyetemi tanársegéd, majd a Magyar Földtani Intézet geológusa, a pécsi egyetem magántanára, a debreceni egyetemen az ásványtan, földtan nyilvános rendkívüli, majd rendes tanára volt. 1936 után az Iparügyi Minisztériumban a bányászati kutatások osztályát vezette, 1947-től a budapesti egyetemen volt tanár és az Őslénytani Intézetet vezette. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Állami kőszénbányászati igazgatóként ment nyugdíjba. Nagy érdemeket szerzett a magyarországi kőolajtermelés kutatásában és a hazai bauxitvagyon feltárásában.
