Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[12] 161. 1947. február 5. 53. [Rácz] Pénzügyminiszter: eló'terjeszti javaslatát a magyar lakosságcsere lebonyolítására 60 000 forint póthitel folyósítása tárgyában. Minisztertanács a magyar lakosságcsere lebonyolítására hatvanezer forint póthitel folyósításához hozzájárult. 54 54. [Rácz] Pénzügyminiszter: eló'terjeszti javaslatát állami kezességvállalás tárgyában a Nehézipari Központ vállalatok [sic!] összes hiteleivel kapcsolatban. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 55 esztendő megélhetésére szükséges. Nem veszi figyelembe a zeneszerzőt, akinek 10 évben egyszer adják elő végre operáját, amelyre 10 évi munkával készült, nem veszi figyelembe a feltalálót, aki egyszerre kifizetett 50 ezer forintért eladja találmányát, talán 10 évi keserves és költséges munkája gyümölcsét, és akinek a javaslat szerint 45 ezer forintot kell ebből adóra kifizetni. Nem veszi figyelembe a szezonüzletek tulajdonosait. Általában az értelmi kiválóságok szellemi munkával megszerzett eredményeit egy mértékkel méri a sablonmunkát végző nem szakképzett kétkezi munkással. Oroszországban - állította - a szellemi elitet egyenesen nevelik, kiválogatják, az államban legmagasabb fizetéseket ők kapják, sokkal magasabbat, mint a legnagyobb gyárak vezető munkásai. Lényegében véve a középosztály jövedelemszerzését akadályozza a rendelet, elveszi a vállalkozókedvet, kiöli a szellemi munkásból az igyekezetet. A rendelet életbelépte esetén a gazdasági életben nagy zavarok fognak előállani, veszélyezteti a stabilizációt és rövid idő múlva pótrendeletekkel kell majd korrigálni, amikorra már helyrehozhatatlan károkat okozott." (MOL-XIX-A-1-J-1947-XXIII-1831.) Az ügyiratban egy külön lapon a következő, Kuthy Sándor által jegyzett feljegyzés olvasható: „Értesülésem szerint az általam megszerzett rendelet-példányokban a Gazdasági Főtanács súlyos változtatásokat eszközölt. Éspedig: Ajövedelem-többletadónak 50 %-os maximális kulcsát 75 %-ra, 5000 forint adóalapon felül pedig 100%-ra emelték fel. Budapest, 1947. február 7." Az ügyiratban ezen kívül több érdekképviseletnek és a Pénzügyminisztériumnak a rendelet módosításával, végrehajtásával kapcsolatos levele található. Lásd a 2500/1947. ME sz. r-t, MK február 27., 48. sz. - A további vitákra és a rendelet módosítására lásd e kötetben a [23] 172. sz. jkv. 11. és a [24] 173. sz. jkv. [78] napirendi pontját. 54 Az előterjesztés megtalálható a VKM irataiban; lásd e jkv. d) mellékletét. 55 Előzményéről, a Nehézipari Központról lásd e kötetben az [1] 150. sz. jkv. [46] napirendi pontját és c) mellékletét. A 80 231/1947. PM IV. a. sz. előterjesztés szerint a háború következtében, de nagyrészt a jóvátételi szállítások miatt is a kellő forgótőkével nem rendelkező NIKvállalatok kénytelenek voltak üzemük továbbvitele érdekében nagyobb összegű bankhiteleket igénybe venni. Rámutatott arra, hogy mivel e vállalatok üzemvitele az állami kezelésbevétel folytán az állam számlájára történt, kizárólag állami kezességvállalás mellett juthattak hitelhez. Ezért ajóvátételi szállítások zavartalan lebonyolításához és a nehézipar talpra állításához fűződő közgazdasági érdekekre figyelemmel a NIK kötelékében lévő részvénytársaságok és ezek érdekkörébe tartozó leányvállalatok részére már folyósított, illetve folyósítandó hitelek kapcsán kész volt a PM az állami készfizető kezességet a Magyar Nemzeti Bank irányában elvállalni. Megemlítette, hogy a három nagyvállalat mellett az ugyancsak állami kezelésbe vont Magyar Állami Vas- Acél- és Gépgyárak hitelei esetében is vállalni kell az állami kezességet. Kérte a tárca ennek jóváhagyását.
