Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
latban az a kérdés, hogy egy vagy több megbízott írja alá a szerzó'dést. Talán a négy nagy párt vezetője lenne a megbízott. Rákosi Mátyás államminiszter: elegendő, ha a kormány nevében, mint hivatalos megbízott a külügyminiszter írná alá a békeszerződést. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: magával kívánja vinni azonban Sebestyén és Kertész rendkívüli követeket és Pödör titkárát. 21 Lehetőleg pártközi értekezlet előzze meg a Nemzetgyűlés ülését. Kívánatos, hogy a parlamentben disszonáns hang már ne legyen. [Ries] Igazságügy miniszter: a Szabadság-párt nem fog lemondani arról, hogy ők jogfenntartással ne éljenek. [Nagy] Miniszterelnök: minden párt részéről egy-egy delegált küldessék ki a külügyi bizottság értekezletére, természetesen a Szabadságpárt is bevonandó. Rákosi Mátyás államminiszter: két napos ülésen le lehet tárgyalni. Az első ugyanis formális, amely bejelenti a másnapi ülést. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 22 [25] 24. [Rácz] Pénzügyminiszter: a múlt ülésen a minisztertanács elvben elfogadta előterjesztését a közalkalmazottak nyugellátásának és illetményeinek emelésére, azzal, hogy a költségvetés fedezetére a megadott hitelkereten belül gondoskodjék. Az OTBA-járuiékok megemeléséhez is hozzájárult. Gondoskodott arról, hogy a postások a mostani alkalmazottakkal szemben hátrányos helyzetbe ne kerüljenek. A szakszervezettel folytatott tárgyalások folytán erre nézve is megtörtént a megegyezés. A NIK és a MÁV helyzete is megvizsgáltatott. Elsősorban arra kér döntést a minisztertanácstól, hogy vajon a szakszervezetek tiltakozásával kapcsolatban megmaradjunk-e azon álláspontunk mellett, hogy az OTB A-j árulékokból két és fél százalékot a köztisztviselők vállalnak. 21 Sebestyén Pálról lásd NF MT. JKV. 1946, Bevezetés, 35. jegyzet. Kertész Istvánról lásd uo., a [31] 114. sz. jkv. 33. napirendi pontjához fűzött 34. jegyzetet, valamint e kötet [12] 161. sz. jkv. 35. napirendi pontját és jegyzetét. Pödör László (1911-1984) gimnáziumi tanár, 1945 után kommunista párti nemzetgyűlési képviselő". 1945 júniusától a Külügyminisztériumban a miniszteri kabinet vezetője, 1947 februárjától a római magyar misszió vezetésével megbízott ideiglenes ügyvivő. 1950-ben koholt vádak alapján elítélték. 1955-től könyvkiadói szerkesztő volt. 22 A békeszerződés aláírására vonatkozó felhatalmazást 1947. január 30-án tárgyalta a Nemzetgyűlés Külügyi Bizottsága. A pártok megállapodtak abban, hogy „felszólalásaikat a békeszerződés ratifikálás végett való bemutatása alkalmával fogják megtenni." A Nemzetgyűlés a felhatalmazást 1947. február 5-én megadta. (NN 1945-1947, V. köt. 7.) A Magyarországgal, Romániával, Olaszországgal, Bulgáriával és Finnországgal kötött békeszerződés aláírására Párizsban 1947. február 10-én került sor. A Magyar Szabadság Pártot 1946. április 10-én alapította az a 20 képviselő, akiket a Baloldali Blokk nyomására 1946. március 12-én kizártak a Kisgazdapártból (lásd NF MT. JKV. 1946, [9] 92. sz. jkv. 1. napirendi pont). A párt elnöke Sulyok Dezső volt, havilapjaként jelent meg a Holnap. Lásd: IZSÁK, 1994., 69-82., 291-293.
