Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

mas emberanyagot. Kimustrálják, megtapogatják őket és válogatnak bennük. Hajó erővel bírnak, elviszik magukkal, ha nem ott hagyják, pl. egy 7 gyermekes család több napig rostokolt a vagonban, mert senki nem volt hajlandó gazdaságába befogadni őket. Egy-egy faluba 20-24 magyar kerül. Beszélni nem tudnak a lakossággal s szabadidejükben összeverődve sírnak sorsukon. A csehek nem bánnak velük rosszul, vagy ellenségesen. Megengedték nekik, hogy lelki vigaszul evangélikus papot hívjanak maguknak egy-egy faluba. Nem volt soha túlzott nacionalista, de nem tudja minden meghatottság nélkül nézni a magyarság odaáti sorsát. Aromán határkiigazítási kérdést ki lehet hagyni, de az Egyesült Nemzetekre való apellálást is kell [sic!], remélve, hogy az Egyesült Nemzetek keretében sikerül békés eszközökkel enyhülést hozni. Szakasits Árpád államminiszter: a külügyminiszter által említett esettel kapcsolatban kijelenti, abban nincs különbség köztük, hogy ami Csehszlovákiában történik, azt elítéljük. Azonban ez néhány tízezer magyar embert érint. E miatt a tízezer magyar ember miatt nem szabad egy olyan helyzetet teremtenünk, hogy 9 millió magyar sorsát és fejlődését kockáztassuk. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: ezzel az érveléssel már őis élt, de fordítva. Nem szabadna a cseheknek ilyen helyzetet teremteni s itt Magyarországon ezen cselekedetükkel 9 millió magyart revizionistává tenni. [Nagy] Miniszterelnök: tehát a csehszlovákiai magyarság helyzetét és a romániai határkiigazítási kérdést ki kell hagyni az indokolásból. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: azzal kéri hozzájárulni javaslatához, hogy még átdolgozza a szöveget s azt a miniszterelnöknek és miniszterelnök-helyetteseknek benyújtás előtt megküldi. Minisztertanács a külügyminiszter előterjesztését elfogadta azzal, hogy az indokolás a felvetett szempontokból átdolgozandó. A végleges szöveg jóváhagyását a miniszterelnök és miniszterelnök-helyettesek hatáskörébe utalta.

20 20 A Nemzetgyűlés elé terjesztett indítvány tervezetét 100 594/10. a. 1947. sz. előterjesztése kíséretében mutatta be a külügyminiszter a minisztertanácsnak. Ebben hangsúlyozta, hogy a békeszerződés aláírására február 10-én kerül sor, és így a magyar delegátus elutazásáig kevés idő áll rendelkezésre, ezért a meghatalmazási indítványt sürgősen a Nemzetgyűlés elé kell terjeszteni. Jelezte, hogy az indítványhoz csatolja a magyar békeszerződés tervezetének a vele nem hivatalos úton közölt példánya alapján készült magyar fordítását. A tervezet azonban az előterjesztés mellett nem található. Az indítványt és indoklását lásd e jegyzőkönyv a) mellékletében. Az indoklást azonban Szakasits Árpád és Rákosi Mátyás észrevételeinek figyelembevételével terjesztették a Nemzetgyűlés elé. Gyöngyösi János 1947. január 24-én nyújtotta be a Nemzetgyűléshez a Köztársaság elnökének a béke megkötésére való felhatalmazása tárgyában kelt törvényjavaslatot. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága 1947. január 30-án tárgyalta és fogadta el a javaslatot. NGY IROMÁNYOK 1945-1949, II. kötet 129. és 130. sz. A békeszerződésről érkezett híreket és a magyar kormány azokkal kapcsolatos magatartását, főleg a munkáspártoknak a minisztertanácsi vita során is megnyilvánult álláspontját a magyar közvélemény elégedetlenséggel, kritikusan kísérte figye-