Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Ha különleges esetekben Magyarország számára lehetetlen volna az Egyesült Nemzetek területéről a magyar haderő, hatóságok vagy magyar állampolgárok által erőszakkal vagy kényszerrel elvitt, az Egyesült Nemzetek kulturális tulajdonát képező művészeti, történelmi vagy régészeti értékkel bíró tárgyait restituálni, Magyarország hasonló fajtájú és megfelelő értékű tárgyat köteles az illető Egyesült Nemzetnek átadni, amennyiben ilyen tárgyak Magyarországon beszerezhetők. Ugyanezen fejezetbe új és igen lényeges 25. szakaszként iktattatott be a következő szöveg: Az 1938. november 2-i bécsi döntésnek az 1. szakaszban megállapított annullálása magában foglalja mindazoknak az egyezményeknek, és azoknak a jogi következményeknek az annullálását is, amelyek a bécsi döntésből folynak, és amelyek pénzügyi és köz- vagy magánbiztosításra vonatkozóan a két érintett állam között vagy részéről, vagy csehszlovák és magyar jogi személyek között köttettek a bécsi döntés alapján, és az 1940. május 22-i jegyzőkönyvvel átadott anyag tekintetében. Ez az annullálás semmiképpen sem vonatkozik fizikai személyek közötti viszonylatokra. A fent említett kérdés részletei a két illetékes kormány közötti kétoldalú egyezménnyel rendezendő a jelen Szerződés életbelépésétől számított hat hónapon belül. 65 A gazdasági vonatkozású rendelkezések összehasonlító feldolgozása a gazdasági tárcák feladata. A következőkben csak a mi szempontunkból lényegesebbnek látszó, megszállt területi hazai kisebbségi vonatkozású vagy egyébként politikai vonatkozásokkal is bíró különbségeket ismertetjük a tervezet és a békeszerződés között. AIV. rész gazdasági rendelkezések c. fejezet 26. szakaszának 2. bekezdésében az Egyesült Nemzetek vagy polgáraik javaival szemben alkalmazott és most megsemmisítendő intézkedések kezdő-időpontjául a tervezetben megállapított 1941. április 10-i kezdőidőpontja helyett 1939. szeptember 1-i kezdőidőpontot állapít meg a Szerződés. Ugyanezen szakasz 3. bekezdéséhez a következő új szöveg vétetett fel: Csehszlovák állampolgárok esetében ez a szakasz vonatkozik azokra a (a magyar kormány által megsemmisítendő) tulajdon-átruházásokra is, amelyek 1938. november 2-a után erőszak vagy kényszer, vagy a magyar kormány belső discriminatív intézkedései, vagy a magyar kormány tevékenysége következtében jöttek létre a Magyarország által annektált csehszlovák területen. A 26. szakasz 4. bekezdése kompromisszum a számunkra kedvező orosz és teljesen kedvezőtlen amerikai javaslat között, amennyiben ez a szakasz megállapítja, hogy ott, ahol Magyarország nem tudja visszaadni az Egyesült 65 Az 1938. november 2-i bécsi döntések alapján Magyarország visszakapta a Felvidék déli részét. E döntés megsemmisítésére került sor a békeszerződéssel. Az 1940. május 22-i jegyzőkönyvre utalás a Magyarország és Németország között, a volt Csehszlovák Köztársaság állami adóssága és államvagyona, valamint egyes más, ezzel összefüggő pénzügyi kérdések tárgyában létrejött megállapodásra vonatkozott. Ez utóbbiról lásd az 1941. évi 3450. ME sz. rendeletet.