Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács az előterjesztést elvileg elfogadta azzal, hogy a részletek a pénzügyminiszterrel letárgyalandók és a közzététel csak a hozzájárulás esetén eszközölhető. 53 [541 53. [Nagy Miklós] Vallás- és közoktatásügyi államtitkár: előterjeszti javaslatát a tanyai tanítók soron kívüli előléptetésének engedélyezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 54 53 A vallás- és közoktatásügyi miniszter 65/1946. [helyesen: 1947.] eln. sz. előterjesztése utalt arra, hogy már korábban is kérte napirendre tűzni a könyvtárügy rendezésére vonatkozó javaslatát (lásd e kötetben a [6] 155. sz. jkv. [49] és a [7] 156. sz. jkv. 43. napirendi pontját). Rámutatott arra, hogy az Országos Könyvtárügyi Tanács és az Országos Könyvtári Központ felállításáról már a 11 170/1945. ME sz. r. (MK december 8., 196. sz.) intézkedett, de ezek működésüket nem kezdhették meg. Az Országos Könyvtári Központot ugyanis az országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ utódaként szervezték és így ez a szerv a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége alá került volna. A közgyűjtemények országos főfelügyelője a Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzati kötelékébe tartozott, és ezen az úton az ország könyvtárügyének egységes irányítása is a Magyar Nemzeti Múzeum keretébe került volna. Ez azért sem látszott kívánatosnak - olvasható az előterjesztésben -, mert a Magyar Nemzeti Múzeum kötelékébe is tartozott egy könyvtár, az Országos Széchenyi Könyvtár. Fokozta a nehézségeket az is, hogy a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelőségének hatásköre nem az összes hazai közgyűjteményre, hanem csupán a vidéki közgyűjteményekre terjedt ki, tehát az igen nagyjelentőségű fővárosi gyűjtemények nem tartoztak a felügyelete alá. Nehézség mutatkozott a Könyvtárak Országos Tanácsának megszervezése körül is. Az említett rendelet szerint ugyanis a Tanácsot a Központ mellé szervezték, élén a közgyűjtemények országos főfelügyelőjével. Már pedig az egyetemi könyvtárak, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, a Magyar Nemzetgyűlés Könyvtára, a székesfővárosi könyvtár, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, a Sárospataki Főiskolai Könyvtár és a többi nagy, országos jelentőségű könyvtár ügyében kívánatos volt, hogy olyan független szerv intézkedjék, amely csupán a vallás- és közoktatásügyi miniszternek van alárendelve. Mindezek folytán szükségessé vált, hogy a 11170/1945. ME sz. r.-et hatályon kívül helyezzék, és a magyar könyvtárügyet újból szabályozzák. Javasolta a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá helyezni az Országos Könyvtárügyi Tanácsot. Feladatává kívánta tenni könyvtári ügyekben a véleménynyilvánítást, a tanácsadást, a javaslattételt és mindazon ügyeknek az ellátását, amelyeket magasabb könyvtár-politikai szempontok érvényesítése miatt a miniszter a hatáskörébe utal. A Tanács tagjait az országos jelentőségű könyvtárak vezetőiből, 3-3 évi váltással a jelentősebb vidéki könyvtárak vezetőiből és könyvtári szakemberek közül tervezte kijelölni azzal, hogy a minisztérium egy kiküldöttje és csupán tanácskozási joggal, az Országos Könyvtári Központ titkára is legyen jelen az üléseken. Javasolta, hogy a Tanács elnökét az államfő, alelnökét pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszter nevezze ki. Az Országos Könyvtári Központot a vallás- és közoktatásügyi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó önálló intézményként javasolta megszervezni, azzal, hogy elnökét szintén az államfő nevezze ki. Utalt a Központnak a könyvtárak feletti felügyeleti és más feladataira. Javasolta, az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ megszüntetését, személyzetének az Országos Könyvtári Központba való részbeni átvételét. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete is. Lásd a 3730/1947. ME sz. r.-et, MK március 23., 67-68. sz. 54 Előzményéről lásd e kötetben a [9] 158. sz. jkv. 29. napirendi pontját. Lásd továbbá a jelen jkv. b) mellékletét.
