Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gerő] Közlekedésügyi miniszter: ez a megkülönböztetés szerzett jogokból származik, és nem lehet csak úgy eltörölni. [Rácz] Pénzügyminiszter: a nemesség és a grófi cím is szerzett jog és a belügyminiszter mégis eltörölte. Ennek most már politikai jelentősége és okai is vannak. Feltétlenül meg kell csinálni a fizetésemeléseket, mert jelenleg a közalkalmazotti kategória szenved a legjobban. Egyetlen réteg, amely egyedül viseli az OTBA-járulékokat, holott igen rossz elbánásban van részük az OTBA részéről. Rákosi Mátyás államminiszter: mielőtt a javaslat részletes tárgyalására áttérnének, felteszi a kérdést, hogy mi deficitet jelent ez az államnak. [Rácz] Pénzügyminiszter: 8,6 millió forint pluszt jelent a költségvetés kiadási részében az eddigivel szemben. Rákosi Mátyás államminiszter: ez az üzemekre is vonatkozik? [Rácz] Pénzügyminiszter: csak az üzemek nélküli alkalmazottakat érti alatta. Rákosi Mátyás államminiszter: mennyivel volna ez több a januárihoz képest? zottak havi fizetését 160,- Ft-ban javasolta megállapítani; a XTV-től a VIII. fizetési osztályba tartozók esetében ezt az összeget havi 10-40 Ft-tal tervezte növelni, míg a VII. és ennél magasabb fizetési osztályok esetében nem javasolta a fizetések megváltoztatását. A II. lakáspénzosztályba tartozó közszolgálati alkalmazottak fizetését 148,- Ft-ban, a III. lakáspénzosztályba tartozók esetében pedig 136,- Ft-ban tervezte megállapítani. Megjegyezte, hogy továbbra is érvényben kívánja tartani a családi pótlékra, a közlekedési- és a lakbérsegélyre vonatkozó előírásokat, sőt a lakbérsegélyt javasolta kiterjeszteni az V. és az annál magasabb fizetési osztályokra is. Ugyanakkor - tekintettel arra, hogy az államvasúti alkalmazottak esetében kedvezőbb előléptetési lehetőségek voltak érvényben - javasolta a vasúti és a postai alkalmazottak kizárását az ekkor tervezett fizetésemelésből. Magában foglalta viszont a tervezet a közszolgálati alkalmazottak nyugdíjának az utoljára élvezett fizetésük 60 %-a helyett 70 %-ban való megállapítását. A tervezet költségkihatásainak ismertetésével kapcsolatban utalt arra az előterjesztés, hogy 1947. január l-jével az Országos Tisztviselői Betegsegélyezési Alap (OTBA) járulékainak az államkincstár általi átvállalását tervezték. (Lásd e kötetben a [8] 157. sz. jkv. 18. és a [11] 160. sz. jkv. [25] napirendi pontját), s hogy a népjóléti miniszter az addigi 2,5 %-ot 5 %-ra kívánta felemelni. Az előterjesztésben bejelentette a miniszter, hogy ezt a fizetésrendezést ideiglenesnek tekinti és az államháztartás terheinek csökkenése esetén vissza kíván térni az illetmények jelentősebb felemelésére. Az előterjesztés mellett megtalálható a rendelet tervezete. A pénzügyminiszter másik, 22 103/1947. II. sz. előterjesztése mintegy módosította a közszolgálati alkalmazottak illetményeinek felemelése tárgyában tett előző előterjesztését. Ez hangsúlyozta, hogy a 8430/1946. ME sz. r. (MK július 25., 166. sz.) a MÁV alkalmazottakat kiemelte a vasúti és postai alkalmazottak közös fizetési rendszeréből és részükre munkaköri csoportok alapján új illetményeket állapított meg. Ezért javasolta a hátrányba került postások fizetésének újbóli szabályozását. AGF a jelen minisztertanácsi ülést megelőzően foglalkozott ugyan a kérdéssel, - erre történt utalás az előterjesztésben és a jegyzőkönyvben - de tárgyalását elnapolta, illetőleg érdemben a minisztertanács elé utalta. (MOL XLX-A-10. Stab. XXVII., 1947. január 15., l/a. pont.)
