Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

11. Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát Vázsonyi Vilmosné, volt igazságügyminiszter özvegye nyugdíjának teljes nyugdíjra való feleme­lése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 12 12. Dr. Balogh István [államtitkár]: kéri a minisztertanács hozzájárulását ahhoz, hogy a nyugdíjasok B-listája január 31-ig meghosszabbíttassák. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 13 13. [Bán] Iparügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Hegedűs Tibornak a VI. fizetési osztályba való kinevezése tárgyában. A pénzügyminiszter már elő­zetesen hozzájárult. Minisztertanács Hegedűs Tibornak a VI. fizetési osztályba való kineve­zéséhez hozzájárult. 14 12 Ajegyzőkönyv mellett megtalálható Kéthly Anna ez ügyben írt levele és Vázsonyi Vilmosné beadványa. Kéthly Anna (1889-1976) 1917-tól a Magánalkalmazottak Országos Szövetségének munka­társa, 1920-tól elnöke. 1919-től a magyar szociáldemokrata nőmozgalom vezetője, 1922-tól 1948-ig a Szociáldemokrata Párt vezetőségének tagja, országgyűlési képviselő. Egyike volt azoknak, aki nem szavazták meg a fajvédő törvényeket. 1945-tól a parlament alelnöke. Elle­nezte a Kommunista Párttal való egyesülést, szembe fordult a szovjet-orientációval. 1948. március 7-én kizárták a Szociáldemokrata Pártból. 1950-ben letartóztatták, 1954-ben szabadult, de 1956-ig rendőri felügyelet alatt állt. Nagy Imre kormányában államminiszter lett, újjászer­vezte a Szociáldemokrata Pártot, majd emigránsként külföldön szervezte tovább a szociálde­mokrata mozgalmat. Vázsonyi Vilmos (1868—1926) neves budapesti ügyvéd, polgári liberális politikus volt. 1901-tól országgyűlési képviselő, 1894-ben megalapította a Budapesti Demokrata Kört. 1906-tól a Demokrata Párt vezére, 1917-ben a választójogi blokk társelnöke. Tagja lett az Esterházy, majd a Wekerle-kormánynak. 1917. június 15-től 1917. augusztus 18-ig igazságügyminiszter, majd 1918. január 8-ig a választójogi törvény előkészítésével megbízott tárca nélküli miniszter, 1918. január 25-tól 1918. május 8-áig igazságügyminiszter volt. A forradalmak idején Svájcban tartózkodott, majd tagja lett a Nemzetgyűlésnek. 1924-tól a demokrata blokk vezéreként sze­repelt. 13 Az előterjesztést csak pótlólag vették fel a Miniszterelnökség előterjesztéseit összefogó borítólapon szereplő jegyzékbe. A nyugellátásoknak az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szükséges korlátozásáról szóló 6800/1946. ME sz. r. (MK június 14., 133. sz.) alapján kibocsátott 24 900 /1946. ME sz. r. (MK 1947. január 1., 1. sz.) módosításáról, a határidő 1947. január 15. helyett január 31-ében való megszabásáról a 400/1947. ME sz. r. (MK január 17., 13. sz.) intézkedett. Lásd még e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 8. és 9. napirendi pontját. 14 A 245/1. Eln. 1947. IpM sz. előterjesztés szerint Hegedűs Tibor (1915-?) gépészmérnök, 1945-től iparügyi miniszteri biztos volt, közreműködött a pécsi bányák államosításánál, 1946.

Next

/
Thumbnails
Contents