Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács az előterjesztéshez elvben hozzájárult, az összegszerűséget a Gazdasági Főtanács még vizsgálja felül.

7 7. Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát Gyöngyösi János külügyminiszter és Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter közszolgálaton kívül eltöltött idejének nyugdíjba való beszámítása tárgyában. Minisztertanács Gyöngyösi János külügyminiszter és Rónai Sándor kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter szabad pályán eltöltött idejéből 20-20 évnek a nyugdíjba való beszámításához hozzájárult.

8 8. Dr. Balogh István [államtitkár]: előterjeszti javaslatát a Magyar Köztársaság évfordulójának megünneplése tárgyában. Arra gondoltak és a Gazdasági Főtanácsi is így javasolta, hogy ne essen ki két munkanap, így az ünnepségeket 2-án fogják megtartani. Rákosi Mátyás államminiszter: meg lehet az ünnepségeket 1-én is tartani, ha a munkaidőt 12 órakor befejezik. Minisztertanács a Magyar Köztársaság évfordulójának február 1. napján való megünneplését tartotta fenn azzal, hogy az ünnepségek déli 12 órakor kezdődnek.

9 7 Lásd e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 6. és a [19] 168. sz. jkv. [2] napirendi pontját. 8 Gyöngyösi János 1920-1921-ben, egyetemi tanulmányai befejezése után Budapesten újságíró volt, majd 1921-ben Békéscsabán könyvkereskedést nyitott, s megjelentette a Békés Megyei Közlöny című lapot. 1935-ben az Alföldi Népújságot adta ki, amelyet 1938-ban betiltottak. 1944 októberében újraindította lapját, majd - miniszteri kinevezéséig - a Vörös Hadsereg egyik magyar nyelvű katonai újságjának a szerkesztője lett. Rónai Sándor a négy polgári elvégzése után kőművestanonc, illetve kőműves lett. 1918-ban az építőmunkás szakszervezet miskolci csoportjának elnökévé, majd a forradalmak idején a miskolci munkástanács tagjává választották. 1922-től 1944-ig a Szociáldemokrata Párt miskolci szervezetének titkára, egyben az építőmunkás szakszervezet titkára volt. 1941-ben, majd 1944 áprilisát követően többször letartóztatták. 1944 decemberétől 1945 júliusáig a Szociáldemokrata Párt miskolci és központi vezetőségében, valamint a Nemzeti Bizottságban dolgozott. A két politikus ezen szabadpályán töltött idejéből 20 évnek a nyugdíj szempontjából való beszámítására került sor. 9 Az MKP iratai között megtalálható a 2801/1947. ME II. sz. előterjesztés, amely eredetileg is február 1. nemzeti ünneppé nyilvánítására tett javaslatot (PIL 274. f. 12. cs. 43. ő. e., 16.). A Kisgazdapárt országos központja - miközben köztársaság-ellenes összeesküvés vádjával több tagja ellen eljárást indítottak - felhívással fordult valamennyi szervezetéhez a Köztársaság kikiáltásának első évfordulója alkalmával. ,A Köztársaság -olvasható az emelkedett hangú felhívásban - több száz éves elnyomatás után népünk szabadságát jelenti. Jelenti a dolgozó nép politikai és gazdasági jogainak teljessé tételét és megszilárdítását, a földreformot, a munkásság jogait, a társadalmi és emberi egyenlőséget. Jelenti az értelmiség, a szellemi munka igazi megbecsülését. Jelenti szomszédainkkal és a világ szabadságszerető népeivel való őszin-