Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A fenti számadatok összevetéséből eredően mutatkozó magyar előszállítások stimulálódnak azzal, hogy a magyar részről felajánlott szállításokat úgy eszközöljük, hogy ezt összevetve a szovjet szállításokkal, lényeges aktív magyar egyenleg ne mutatkozzék. Kérem a minisztertanács hozzájárulását, hogy az előadottak alapján a tárgyalásokról szóló jegyzőkönyvet aláírhassam. Budapest, 1947. január 10. Gépelt, karbonpapírral készített egykorú, aláírás nélküli másolat. A [9] 158. sz.jkv. d) melléklete az 51. napirendi ponthoz. Minisztertanácsi bejelentés a csehszlovák-magyar népcserével kapcsolatban tervezett kormánytárgyalásokról I. A csehszlovák kormánynak a budapesti SZEB mellett működő kormánymegbízottja 94 folyó év január 7-én jegyzéket nyújtott át, amelyben arról értesít, hogy a csehszlovák kormány elfogadta azt a javaslatomat, hogy a két kormány közvetlen tárgyalásokkal tisztázza a két ország közt létrejött Népcsere Egyezménnyel kapcsolatos kérdéseket. A jegyzékben a csehszlovák kormány az alábbi pontok megtárgyalását javasolja: 1/ a kicserélendők kontingensébe ne számítsanak be a szlovákiai magyar menekültek és a Csehszlovákiába átmenekült magyarországi szlovákok, 2/ a csehszlovák kormány annyi magyart tehessen át, mint amennyi szlovák a jelentkezettek közül áttelepült, vagy áttelepül, 3/ a magyar kormány 30 napos határidőt engedélyezzen, mely alatt az egyezmény feltételei szerint a magyarországi szlovákok áttelepülésre jelentkezhetnek, 4/ a vagyontalan szlovákok kitelepítésének felfüggesztését helyezzék hatályon kívül, 95 94 Frantisek Dastich tábornok képviselte Csehszlovákiát akkor a budapesti SZEB-nél. 95 Mivel a lakosságcsere az eredetileg tervezett időpontban, 1946. szeptemberében - főként a több tízezer magyar nemzetiségű felvidéki lakos „háborús bűnösként" történő egyoldalú áttelepítésére irányuló csehszlovák törekvés miatt - nem kezdődhetett el, a csehszlovák fél, az ottani munkaerőhiányra hivatkozva azt kérte, hogy legalább a vagyontalan magyarországi szlovákok soron kívüli áttelepüléséhez járuljon hozzá a magyar kormány. Magyar részről - a szlováksággal kapcsolatos belpolitikai feszültségek enyhítésének szándékával - hozzájárultak mintegy 3000 főnyi vagyontalan szlovák lakos egyoldalú áttelepítéséhez. Ennek lebonyolítását a Magyar-Csehszlovák Vegyesbizottság 8. sz. véghatározata szabályozta. Amikor azonban 1946. novemberében elkezdődött a felvidéki magyarok deportálása, a magyar kormány, mintegy
