Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

BEVEZETÉS

Az 1946 májusától 1947 májusáig eltelt esztendő a Szovjetunió sorozatos győzelmeinek az esztendeje volt. A nagyhatalmak éppen úgy állandó engedményeket tettek, mint ahogy engedményekre kényszerültem én, a Szovjetunió által megszállt kis ország miniszterelnöke. [...] Én - írta - hajlandó vagyok beismerni a magam hiszékenységét és naivitását, ha velem együtt a beismerés útjára lépnek mindazok, akik a világpolitika színpadán hasonló tévedéseket követtek el, s akik döntéseikkel és állásfoglalásaikkal szinte megtévesztettek bennünket kelet-európai kis népek »tapasztalatlan« és »hiszékeny« vezetőit."

132 Nagy Ferenc egy és negyedévi kormányelnöksége - számos eredménye ellenére - nem mondható sikeresnek. Munkája mégis a Rákosiék által megteremtett diktatúra előtt az utolsó kísérlet volt az ország demokratikus átalakítására. * A miniszterek tevékenységét a kormány-koalícióhoz tartozó pártok által delegált államtitkárok segítették (illetve kontrollálták). A politikai államtitkárok a miniszterüket is helyettesítették, távollétük esetén, a minisztertanács ülésein, egyesek közülük a kormányzat egy-egy speciális feladatkörét, mint kormánybiztos irányította. Az adminisztratív államtitkárok az egyes tárcák szakszerű, jogszabályoknak megfelelő megszervezésével voltak megbízva.

133 Ismereteink szerint Nagy Ferenc 1946. november 20. előtti kormányában a Kisgazdapárt az egyes tárcáknál összesen 11, a Kommunista Párt 8, a Szociáldemokrata Párt 6, míg a Parasztpárt 4 politikai államtitkárral rendelkezett ezen kívül a Kisgazdapártnak 6, a Kommunista Pártnak 2, a Szociáldemokrata Pártnak 9, a Parasztpártnak 3 adminisztratív államtitkára volt. Az 1946. november 22. utáni időben az államtitkárok körében is - a miniszterek esetében jelzett jellegű - változások történtek. A miniszterelnökség területén az első változást Erőss János kisgazdapárti politikai államtitkárnak, egyben a Jóvátételi Hivatal elnökének közellátásügyi miniszterré történt kinevezése jelentette. A Jóvátételi Hivatal elnökeként végzett feladatkörét részben a Hivatal elnökhelyettese, Szentpétery György, részben - elsősorban a német javaknak a Szovjetunió részére való átadása terén - a pénzügyminiszter vette át. A Jóvátételi Hivatal vezetésének a kérdését végül csak 1947 áprilisában a kisgazdapárti Pesta László kinevezésével oldották meg, akit egyben a Miniszterelnökség politikai államtitkárává is kineveztek.

134 Meg kell jegyezni, hogy a jóvátétellel és a német javak Szovjetunió részére történő átadásával kapcsolatos ügyek eldöntésében 132

NAGY F., 1990, 2. kötet 179., 181. 133 Lásd NF MT. JKV. 1946, Bevezetés 16-26. 134 Dr. Pesta László (1902-1998) 1937-től 1947-ig Újpest tisztiorvosa volt. 1945-ben lépett be a Kisgazdapártba. 1945 júniusától nemzetgyűlési, majd 1947 szeptemberétől 1990-ig országgyűlési képviselő. 1947. április 24-től a Miniszterelnökség politikai államtitkára, s egyidejűleg