Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 69 56. [Rajk] Belügyminiszter: előterjeszti javaslatát a rendőrség által bérelt helyiségek bérének megállapítása tárgyában. [Rácz] Pénzügyminiszter: rengeteg olyan hivatal van, amely bérelt helyiségekben van elhelyezve. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: veszedelmes precedenst képezne, javasolja a Gazdasági Főtanács elé utalni. Minisztertanács az előterjesztést előzetes kivizsgálás és véleményezés végett a Gazdasági Főtanács elé utalta. 70 57. [Rácz] Pénzügyminiszter: előterjeszti javaslatát a lakás- és üzletbér-nyugták illetéke tárgyában. Szakasits Árpád államminiszter: az 1. § 5. bekezdését kéri kivenni a rendeletből, annál is inkább, mert a népjóléti miniszter is azt javasolja. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: az egészet elvileg ellenzi. [Rácz] Pénzügyminiszter: átdolgozza előterjesztését és a legközelebbi minisztertanács elé hozza. Most leveszi a napirendről. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 71 69 A 164 778/1946. III. 1. BM sz. eló'terjesztés szerint Bezányi Lajos 1898-tól állt közszolgálatban, utoljára 1914. július 19-ig vágújhelyi járási közgyám volt, majd 1919. november 18-ig katonai szolgálatot teljesített. Ezt követó'en Párizsban élt. 1943-ban hazatérve 1944 decemberéig a honvéd gépkocsi szertárban tisztviselőként dolgozott, javasolta a miniszter, hogy részére a nyugdíj 90 %-ával felérő kegydíjat engedélyezzenek. 70 A Gazdasági Főtanács - az ülésjegyzőkönyvek tanúsága szerint - a kérdésről nem tárgyalt. Az ügyre vonatkozó további adat nem ismeretes. 71 A 209 170/1946. XI. a. PM sz. előterjesztés javasolta, hogy a lakás- és üzlethelyiség bérbeadója 1 % nyugtailletéket tartozzon leróni. Az illetékfizetést erre a célra forgalomba bocsátott lerovási íven illetékbélyeg felragasztása útján kívánta megoldani. Az ívet ellenőrzés céljából a következő naptári év január 15-éig kellett volna a pénzügyi hatóságnak beszolgáltatni. A havi 75 forintot meg nem haladó bér esetében szociális szempontból illetékmentesség engedélyezését javasolta. Az előterjesztés mellet megtalálható a rendelet tervezete is. A rendelettervezet 1. §-ának (5) bekezdése arról szólt, hogy a bérbeadó jogosult az illetéket a bérlőre áthárítani, s ha a bérlő az áthárított illetéket nem fizeti meg, az ugyanolyan jogkövetkezményekkel járjon, mint a bér fizetésének az elmulasztása. A népjóléti miniszter észrevételeit nem ismerjük. A közellátásügyi miniszter 100 006/1947. sz. átiratában felhívta a pénzügyminiszter figyelmét arra, hogy a stabilizáció alkalmával a házadóból befolyó állami bevételek fokozása érdekében a lakások és üzlethelyiségek bérét olyan magasan állapították meg, hogy az a kötött fizetésű alkalmazottak keresetének jelentékeny részét felemésztette. Ezért helytelennek találta a bérlő által fizetett bér nyugtailletékkel való elismerésének előírását. (Nem mondta ki az észrevétel, de feltehetőleg a bérleti díjak felemelésétől tartott.) Hasonló észrevételt tett a vallás- és közoktatásügyi miniszter is, a tervezett intézkedést méltánytalannak, antiszociálisnak minősítette. (MOL XTX-I-l-s-12. Min. tan. 1947.-43.)
