Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
az eladósodásnál egyenlő arányt tételezünk fel, akkor 400 millióba kerül összesen, vagyis 80 millióba havonta. Ha 5 millió dollár beszámítást veszünk figyelembe, azt jelenti, hogy pontosan az előző év színvonalán maradtunk. A költségvetési év hátralévő hónapjaiban, tehát szintén havi 80 milliós tételt kell számítani. Fedezve lenne, ha 9,9 millió dollárt számítanánk be. Még így sem volna a költségvetési előirányzat betartható az egyéb kötelezettségek miatt. A Vörös Hadsereg ellátásával pl. 46 millióval adósodtunk el, havi 34 millióba került a megszállás. További két hónap hozzászámítva, összesen 238 milliót jelentene. Egyéb nemzetközi kötelezettségünk 17,7 millióra volt felvéve, ehhez jön a jugoszláv és csehszlovák jóvátétel, így összesen 420 millióval kell túllépni és a költségvetési előirányzatot, [sic!] Jó lenne tehát, ha az 5 millió dollár beszámításánál tovább tudnánk menni. Foglaljon el a minisztertanács olyan álláspontot, hogy a 12 millió végső határt elfogadja abban az esetben, ha a hátralévő rész az 1947. évre számíttatnék be. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: tegyük fel, ha ezt nem fogadják el, de hajlandók az 5 millión felül menni, abban az esetben is elfogadható. Nem valószínű, hogy 8 és fél milliót beszámítanak erre az évre. [Nagy] Miniszterelnök: Vorosilov levelében az volt, hogy két esztendőre számítják be. 5 [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: az 1946. évi rész azonban kisebb volt. Tehát, ha akkor megtörtént volna a megegyezés, akkor beszámították volna a felét. Lehetetlent ne kívánjunk mi se tőlük. Nem számíthatják be a 8 és fél milliót. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: akkor emeljék fel a 12 milliót. [Nagy] Miniszterelnök: az érvelések közül nem kellene kihagyni azt sem, hogy az 1946. évben 21 millió dolláros jóvátételi összeggel kellett számolnunk, ami levonva a 3 és fél milliót, 17 500 000 dollárt tesz ki. Az 1947. évben már 23 milliós jóvátétellel kell számolni, tehát ebből 5 milliót levonva nem csökken a jóvátételi szállításaink kerete, amire viszont a stabilizáció szempontjából szükségünk lenne, tehát fogadják el a 8 és fél millió beszámítását. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a Moszkvában folytatott tárgyalásoknál Szergejev és Alexej[ev] 6 ridegen azon az állásponton voltak, hogy ez jóvátételi kérdés és nem nemzetközi megállapodás. Annyi a különbség, hogy a jelen kötet [2] 151. sz. jkv. [8] és [9], valamint a [7] 156. sz. jkv. 7. napirendi pontját, nem teljesen egyértelmű, hogy a felsorolás egyes tételei közül melyek jelöltek dollár és melyek forint összeget. Az adott időszak jóvátételi kiadásaira vonatkozó adatokat lásd: MOL XIX-L-l-k. 243. doboz, A jóvátétel jelenlegi állása c. dossziéban 5 Vorosilov levelét nem ismerjük. APetrozsényi Szénbánya Rt. ügyében 1947. január 11-én folytatott szovjet-magyar tárgyalásról felvett jegyzőkönyvból azonban kitűnik, hogy Vorosilov tábornok Nagy Ferenc miniszterelnökhöz 1946. július 30-án intézett levelében jóvátétel szempontjából 1947-re a bánya értékének 50 %-os elfogadásáról tett említést. (MOL XIX-L-l-k. 250. doboz, Magyar-szovjet pénzügyi tárgyalások, Petrozsényi Szénbánya Rt. c. dosszié.) 6 A. M. Szergejev a szovjet külkereskedelmi miniszter helyettese, illetve A. M. Alexejev a szovjet Külkereskedelmi Minisztérium osztályfőnöke volt.
