Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
30. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Spergely Imre és Lázár Vilmos miniszteri tanácsosoknak a miniszteri osztályfőnöki cím adományozása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 38 31. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a Totalisateur jövedelmének felosztásáról, 1945. évi augusztus hó 26-tól 1946. évi december hó 31-ig terjedő időre. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: miért adunk pénzt a Lovaregyletnek? [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ezt a pénzt már régen adtuk, a jövőben más elosztást fogunk csinálni. Ez csak utólagos jóváhagyás. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 39 ászatban használatos oltóanyagok és szérumok termelésével és forgalmazásával foglalkozott. (Nagy Magyar Compass 1942-1943., 498.) A Baktókémia Szérumtermelő Szövetkezetre vonatkozó adatokat nem találtunk. A Futura, Magyar Szövetkezeti Központ Áruforgalmi Rt.-t 1919 októberében a Földművelésügyi Minisztérium, a Hangya Szövetkezet, az Országos Központi Hitelszövetkezet és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete részvételével a gabonamonopólium szerveként hozták létre. A gabonakivitelt túlnyomó részben ez a szerv bonyolította le. 1946-ban megszüntették, beolvadt a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központba. A Hangya Szövetkezetet 1898-ban gr. Károlyi Sándor alapította. 16 000 tagszövetkezete volt. Megszüntetéséről, a Mezőgazdasági Szövetkezeti Központba, illetve Fogyasztási Szövetkezetek Országos Központjába, mint szövetkezetbe való beolvasztásáról a 2330/1946. ME sz. r. (MK március 3. 52. sz., illetve március 21., 66. sz.) intézkedett. 38 A10 748/1946. Eln. 1. FM sz. előterjesztés szerint dr. Spergely Imre (1894-?) jog és államtudományi oklevéllel rendelkezett. 1914-ben lett vármegyei közigazgatási gyakornok, 1922-tól miniszteri segédfogalmazó, majd fokozatosan előlépve 1941-tól miniszteri tanácsos volt, a kísérletügyi ügyosztály, majd a külföldre hurcolt magyar javak ügyeinek vezetését bízták rá. Lázár Vilmos (1895-1972) mezőgazdász, egyetemi tanár a berlini mezőgazdaság főiskolán végzett. 1919-ig több európai államban folytatott tanulmányokat, illetve állt alkalmazásban. 1926-tól családi birtokán gazdálkodott. Részt vett a munkásmozgalomban és az ellenállási mozgalomban. 1945-ben kinevezték miniszteri tanácsossá, azt követően a termelési főosztályt vezette. 1961-1969 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára volt. 39 A Totalisateur Alap a lóversenyekkel kapcsolatos nyilvános fogadások és a kölcsönös fogadások közvetítését szabályozó 1894: XIX. tc, az 1913: XIII. tc, az 1918: XI. tc, az 1921: II. tc, és az 1921: XXXIV. tc alapján működött. Feladata volt a lótenyésztés fejlesztése, 1945 után a lovak vásárlása. A 68 413/1946. H/2. FM sz. előterjesztés a lóversenyek 1945. augusztus 26-ával történt újraindításától keletkezett totalisateur-jövedelem felosztására tett javaslatot. Figyelembe vette a lótenyésztés és a testnevelés általános helyzetét, továbbá azokat a kérdéseket, amelyeket a háborús pusztítások következtében a versenyek megtartásának biztosítása érdekében szem előtt kellett tartani. így százalékosan meghatározott részt irányzott elő a Magyar Ügetőverseny Egyesületnek (a versenydíjakra, a lovak pótlására, az épületek karbantartására), a Totalisateur Alapnak, a Magyar Lovasegyletnek, a Székesfőváros Szeretet Otthonának, a Sorsjátékalapnak, stb. Hangsúlyozta, hogy 1947. január l-jétől a jövedelem felosztásánál újabb szempontokat kíván alkalmazni. Lásd e kötetben a [12] 161. sz. jkv. 96. és a [17] 166. sz. jkv. 38. napirendi pontját.
