Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: bejelenti, hogy a tárgysorozaton 6. sorszám alatt szereplő előterjesztését a napirendről leveszi. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 51 49. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát dr. Kenyeres Imréné dr. Bolgár Ágnes oki. középiskolai tanárnak a VIII/3. szerinti illetményekkel szerződéses minőségben történő alkalmazása tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 52 50. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát Fráter Gedeon volt operaházi korrepetitor rehabilitálása tárgyában. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: kéri ezt a javaslatot jobban megnézni, tanár, dr. Keszler Lőrinc (1892-?) zeneszerző, dr. Major Ervin (1901-1967) zenetörténész, zeneszerző, Rados Dezső (1891-?) zenetanár, Friss Antal (1897-?) gordonkaművész, Szervánszky Endre (1911-1977) zeneszerző (később Kossuth-díjas) és Antal István (1909-1978) zongoraművész (később Liszt-díjas) esetében a VII. fizetési osztályba való besorolásra tett javaslatot. Szelényi István (1904-?) zenetanár és zeneszerző, Haraszti Emiiné Zöllner Edit (1893-?) zenetanár, C. Nagy Béla (1911-?) orgonaművész, állami zenekonzervatóriumi tanár és Gergely Ferenc (1914-?) orgonaművész, középiskolai énektanár esetében a VII. fizetési osztályba történő besorolásra tett javaslatot. E személyek esetében azonban az előterjesztés szélére tintával a VIII. fizetési osztályra utaló megjegyzést tették. Szaltsányi György (1922-?) zongoraművész, Kovács Kornélia (1919-?) zenetanár és Emészt Sándor (1917—?) zenetanár esetében a IX. fizetési osztályba való besorolásra tett javaslatot a miniszter. Nagy Violát, a Nemzeti Zenede irodakezelőjét a XII. fizetési osztályba felügyelővé javasolta kinevezni a tárca. Dr. Szentgyörgyi Pál (1891-?) jogtudományi oklevéllel rendelkezett, 1914-től a Belügyminisztériumban dolgozott. 1919 után külföldre menekült, 1945-ben rehabilitálták és belügyminisztériumi miniszteri titkárként, a VII. fizetési osztályba sorolták be. Az előterjesztés szerint „Művészeti érdemei és szolgálati ideje alapján a soronkívüli előléptetése indokolt." Míg a javaslatban szereplő többi személynél zenetanári, zeneművészi tevékenység szerepelt az indoklásban, dr. Szentgyörgyi Pál esetében ilyen tevékenységre nem, vagy csak közvetve történt utalás. Feltehetőleg ezért kérte kinevezését függőben tartani az igazságügyminiszter. A SZDP iratai között található napirendi pont-jegyzéken a következő megjegyzés olvasható: „Kérjük addig elhalasztani, amíg új miniszter lesz." (PIL 283. f. 31. cs. 60. ő. e., 4.) 51 A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapon 6. sorszám alatt Tárnok Gyula szabadművelődési tanácsossá való kinevezésére vonatkozó javaslat szerepel. Előzményekről lásd e kötetben a [2] 151. sz. jkv. [66], illetve a kinevezésről a [12] 161. sz. jkv. 88. napirendi pontját. 52 A 7205/1946. eln. VKM sz. előterjesztés szerint dr. Kenyeres Imréné dr. Bolgár Ágnes (1911-?) 1934-ben középiskolai tanári oklevelet szerzett. Néprajzi és szociológiai munkásságot folytatott, továbbképző tanfolyamokat vezetett. 1945 után a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének kulturális osztályát vezette, megszervezte a szövetség pedagógiai bizottságát. Tagja lett Budapest törvényhatósági bizottságának, ezen belül a közoktatási szakbizottságnak. A javaslat a minisztériumban való alkalmazására irányult.
