Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
évek botránya, hogy a termelő keveset, az OMTK igen sokat szed be a tejért. [Nagy] Miniszterelnök: arról van szó, hogy az OMTK-t át kell adni a parasztoknak, hogy a szövetkezeteknek legyen egy feldolgozó központjuk. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a pillanatnyi zavar onnan származik, hogy a tejtermelési szerződések minden vonalon megszűntek, most nincsenek szerződések, minden paraszt azt és onnan kér, amit és ahonnan akar. Fő panasz az volt, hogy oda voltak kötve a szövetkezetekhez. Több szövetkezet nincs abban a helyzetben, hogy szerződéseket tudjon kötni. A finanszírozás szempontjából a megállapodás nem volt rossz. Hogy a szövetkezetek tudjanak szerződéseket kötni, az a parasztoknak az érdeke. O elfogadja azt a megoldást is, hogy a TETEOSZ gondoskodik a maga személyzetével a gyűlések összehívásáról. [Ries] Igazságügyminiszter: abban az esetben, ha mégis elfogadásra kerül a javaslat, megjegyzései vannak. Ellentmondás van a rendeletben, a 3. § 3 bekezdésében kimondja, hogy a „vállalati vezető a közgyűlést összehívni köteles, később pedig azt mondja, hogy a vállalatvezető a szövetkezeti elnökkel egyetértésben. Helyes lenne ezt a szövegrészt „a rendelet erejénél fogva" kihagyni. Az 1. §-ban határidőt kell megjelölni a vállalatvezetők kirendelésére. Az igazgatóság megválasztása céljából közgyűlést kell összehívni. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: ez utóbbi most már úgyis elesik, mert a TETEOSZ fogja saját megbízottjai útján a közgyűlést összehívni. A földmívelésügyi miniszter a kereskedelem és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértésben fog eljárni. Evégből vele még megbeszélést fog folytatni a rendelet végleges szövege érdekében. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta azzal, hogy a földmívelésügyi miniszter, a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértésben jár el. Az igazságügyminiszter szövegezési észrevételei figyelembe veendők. 31 30 Az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ (OMTK) 1922-ben alakult, majd átvette az 1920-ban létesült Magyar Gazdák Tejüzeme Rt. kelenföldi telepét is. 1948-ban államosították. 31 A 73 000/1946. II. 3. FM sz. eló'terjesztés jelezte, hogy az ország tejtermelésének túlnyomó részét képviselő' tej szövetkezetek a háborús események, majd az infláció folytán nem voltak képesek vezető szerveiket újjáválasztani, és így az alapszabályaiknak megfelelő működést megkezdeni. Rámutatott arra, hogy a tej- és tejtermékek beszolgáltatásának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 9680/1946. ME sz. r. (MK szeptember 5., 201. sz.) és az ennek alapján kiadott rendeletek súlyos büntetés terhe mellett kötelezték a tejtermelőket, így a tejszövetkezeteket is, tej- és tejtermék-szállítási szerződések megkötésére. Ezért sürgős feladattá vált e szövetkezetek esetében a szerződéskötésre illetékes vezető szervek újjáválasztása. A rendelkezések értelmében a szerződést nem kötő szövetkezeteket kizárhatták a tejértékesítés lehetőségéből, ami mind termelői, mind közellátási szempontból súlyos következményekkel járhatott volna és a tejtermelőknek a szövetkezeti eszmébe vetett hitét alapjában rendítette volna meg. Javasolta ezért, hogy a földművelésügyi miniszter a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszterrel egyetértésben vállalatvezetőt nevezhessen ki a tejszövetkezetekhez, s így
