Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A közellátásnak csak az egyik problémája a gabonakészletek hiánya, a másik probléma az ellátatlanok indokolatlanul nagy száma. A felmerülő esetek számtalan példája mutatja, hogy az ellátatlanok között sűrűn szerepelnek olyanok, akik bár nem termelők, a természetbeni járandóságaik, valamint egyéb lehetőségek révén igen komoly (gyakran 10-20 q) gabonakészletekkel rendelkeznek. Az elszámoltató bizottság munkáját tehát az ellátatlanok felülvizsgálatára is ki kell terjeszteni. Az elszámoltatásnak csak úgy van értelme, hajói megszervezetten bonyolítják le. Ez a bizottságok jó összeállításától, megfelelő szervezettségüktől és ellenőrzésüktől, kellő karhatalom rendelkezésre bocsátásától és végül anyagi feltételektől függ. Az elszámoltató bizottságot a községtől nem befolyásolt tagokból kell öszszeállítani. Egy tagját ugyan a községi termelési bizottságnak kell kiküldeni (aki a község körülményeit ismeri), a másik tagját azonban a megyei, vagy járási hatóságnak kell kiküldeni, a harmadik tagnak pedig fegyveres rendőri közegnek kell lenni. Egyelőre demonstratív eljárásokat kell végezni azokban a megyékben, ahol átlag jó termés volt. Egy-egy járásba 4-5 bizottságnak kell kiszállni. Azt a községet, amelybe a bizottság kiszállt, kellő karhatalommal is meg kell szállni, amely a bizottság eljárása alatt őrködnék a tekintetben, hogy a készleteket háztól házig ne lehessen szállítani. Egyébként is az egész eljárási folyamat alatt mindennemű gabonaszállításra zárlatot kell elrendelni. Különösen fontos, hogy azokban a megyékben, ahol a demonstratív eljárások megindulnak, komoly karhatalom álljon készen arra az esetre, ha valamelyik községben fenyegető hangulat mutatkoznék és nagyobb létszámú karhatalom igénybevételére lenne szükség. 100 Az elszámoltatás lebonyolításának megszervezését, továbbá közvetlen irányítását és ellenőrzését a termelési miniszteri biztosok végeznék. Az ilyen módon megszervezett és alátámasztott elszámoltatásnak a következő körülményekre is ki kell terjednie: A cséplőgép-tulajdonosok cséplési eredménylapjaiból megállapítandó a természetben kezükre jutott gabonakészlet mennyisége. (A cséplőgép-tulajdonosok ugyanis a követelésük egy részét a gazdáknál hagyják, ezért a gazdák viszont az elszámoltatásnál arra hivatkoznak, hogy a természetben náluk talált gabona cséplési tartozás. Meg kell valahol fogni a cséplőgép-tulajdonosok átlag 60-80 q gabonakeresetét.) Az elszámoltató bizottságnak kell felülvizsgálni az ellátatlanokat, különösen a falusi és mezővárosi lakosság ama rétegeit (kádár, bognár, cipész, 100 Ezt megelőzően a GF a következő határozatot hozta az elszámoltatásról: „A törvényhatóság vezetőségét, illetve a főispánokat figyelmeztetni kell, hogy amelyik törvényhatóság a beszolgáltatási kötelezettségét folyó év végéig 80 %-ig, január végéig pedig teljesen nem teljesíti, annak vezetősége leváltásra, esetleg fegyelmi eljárás alá kerül." (MOL XIX-A-10. Stab. XLX. 1946. november 19., 7/b. pont.)
