Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 25 14. [Rajk] Belügyminiszter: előterjeszti javaslatát Puskás Dezső jóvátétele tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 26 15. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát a nemzetközi jellegű kongresszusok és gyűlések tartásának a külügyminiszter hozzájárulásával való engedélyezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult azzal, hogy nem hozzájárulás kikérése kötelező, hanem bejelentési kötelezettség áll fenn a kongresszusok és gyűlések tartásával kapcsolatban. 27 25 Az 500 586/1946-IV/I. a. BM sz. előterjesztés Szilvást József, 1918-ban a X. fizetési fokozatba előléptetett rendőr főtörzsőrmester rendőrőrnagykénti rehabilitálását és a II/A. állománycsoportba a VII. fizetési osztályba való besorolását, egyben nyugállományba helyezését javasolta. 26 Az 516 307/1946. IV/I. a. BM sz. előterjesztés szerint Puskás Dezső 1919-ben a IX. fizetési osztály 3. fokozatába tartozó detektívként tevékenykedett, részt vett a devecseri ellenforradalmi mozgalom felderítésében. Ezért 1925-ben elfogták, 8 évi fegyházra és 10 évi hivatalvesztésre ítélték. 1935-tól a textiliparban dolgozott, de sérülése miatt elbocsátották. A miniszter a II/B. állománycsoportba, a VII. fizetési osztályba, rendőr nyomozó őrnaggyá való kinevezésére, szolgálati idejének 1918-ra visszamenő beszámítására tett javaslatot. 27 A Külügyminisztérium előterjesztéseit összefogó borítólapra e tárgy címe mellé a Miniszterelnökségen a következő megjegyzést írták: „Ez a javaslat a munkáspártok részéről bizonyára ellenkezésbe fog ütközni." E várakozásnak megfelelően a szociáldemokrata párti vezetés alatt álló Igazságügyminisztérium T. 4412/1946. sz. alatt a külügyminiszterhez intézett levelében a következő észrevételeket tette: „Az 5159/1945. BM számú rendelet (Magyar Közlöny [március 24.] 11. szám) 1. és 2. §-a értelmében csupán a politikai és gazdasági jellegű nyilvános gyűléseket, felvonulásokat és összejöveteleket kell bejelenteni a rendőrhatóságnál. Ezek tekintetében sincs azonban a rendőrhatóságnak engedélyezési jogköre. Egyéb gyűlést, összejövetelt stb., ha annak politikai vagy gazdasági szervezkedési jellege, illetve célzata nincs, bejelentés nélkül is meg lehet tartani. A gyülekezési jogunkban elismert ezzel a szabadsággal aligha lehetne összeegyeztetni olyan jogszabály kibocsátását, amely minden nemzetközi jellegű kongresszus vagy gyűlés rendezéséhez és megtartásához a külügyminiszter előzetes hozzájárulását kívánná meg. Annál inkább aggályosnak tartom a velem közölt tervezet 1. §-ában foglalt jogszabályt, amely különbség nélkül kiterjedne az egyházi, valamint a tisztán tudományos tárgyú és célú, bármily csekély számban megjelent külföldiek részvételével tartott nemzetközi összejövetelekre is. Az előadottaknál fogva az előterjesztéssel a magam részéről nem érthetek egyet." A nemzetközi vonatkozású kongresszusok és gyűlések Magyarországon való megrendezésének a Külügyminisztérium előzetes hozzájárulását előíró 8068/1. 1946. KüM sz. javaslatot elfogadta ugyan a minisztertanács, rövidesen azonban ismét napirendre tűzték a kérdést. Lásd e kötetben a [11] 160. sz. jkv. 21., napirendi pontját.
