Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
BEVEZETÉS
mai, Dániával, Franciaországgal, Hollandiával, Nagy-Britanniával, Olaszországgal és Svédországgal. Az árucsereforgalmi egyezményeken kívül számos külkereskedelmi ügy lebonyolítására is sor került, így francia autókat, amerikai, angol, francia lovakat, amerikai gabonát, cigarettát és nyersgyapotot, angol bakancsot, holland nyersbőrt, kakaóbabot, ír vágómarhát, stb.-t hoztak be; másrészt magyar gyümölcsöt, konzerveket, húsárút és mezőgazdasági termékeket szállítottak - a szomszédos országokon kívül - Angliába, Svájcba. A háborúban tönkrement ország a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban az aktívabb részvételre, főleg a devizaszerzés szempontjából fontos exporttevékenység fejlesztésére azonban - a német, majd a szovjet csapatok gyárleszerelései folytán - mérsékelten működő iparával s a földosztás miatt, illetve az aszályos években gyenge termést hozó mezőgazdaságával alig volt képes. Súlyos nemzetközi kötelezettségei voltak az országnak - a jóvátételen kívül - a nyugati országok felé is. Elsősorban az Egyesült Államoknak mintegy 10 millió dollárral tartozott a háború előtt felvett kölcsönök miatt s további 35 millió dollárra tehető kár keletkezett a háború alatt a magyarországi amerikai tulajdonban. 63 Hasonló, korábbi időből származó tartozásai voltak Magyarországnak Svájccal, Svédországgal és más országokkal szemben. 64 A magyar kormány gazdasági békejavaslata a külföldi valutára szóló tartozások összegét az 1945. szeptemberben történt összeírásában 1964 millió aranypengőben, azaz 578 millió dollárban, a pengőre, tehát nem külföldi valutára szóló tartozást pedig 889 millió pengőben határozta meg. 65 Az 1946/1947 évi állami költségvetésben azonban ezek törlesztésére - a tartozások ünnepélyes elismerése mellett - a pénzügyminiszter semmiféle előirányzatot sem állított be, „abban a reményben, hogy az ország régi hitelezői meg fogják érteni, hogy az ő érdekeiket sem szolgálná, ha az adósságszolgálat beiktatásával az állami költségvetés deficitje olyan arányban növeltetnék, ami inflációra, és az ország gazdasági összeomlására vezetne." 66 A halasztást nem tűrő gazdasági és pénzügyi feladatok megoldásához, az újjáépítés komolyabb arányokban való megindításához - legalábbis a polgári közgazdászok és kormányzati tényezők szerint - az országnak külföldi tőketámogatásra lett volna szüksége. 1946-ban már kapott a kormány 4 millió dollár segélyt az Egyesült Nemzetek Segélyezési és Újjáépítési Hivatalától. 67 Ez a segély azonban kifejezetten a szociális jellegű problémák megoldását célozta, ennél többre volt szükség. Ilyen nagyszabású külföldi tőketámogatást az adott körülmények között 63 BORHI, 2000, 26-27. 64 Lásd e kötet [28] 177. sz. jkv. 34., illetve [17] 166. sz. jkv. 8. és [18] 167. sz. jkv. 53. napirendi pontját 65 Lásd NF MT. JKV. 1946, [33] 116. sz. jkv. 5. napirendi pontja és a) melléklete. 66 Lásd NF MT. JKV. 1946, [33] 116. sz. jkv. 5. napirendi pontját és a) mellékletét, valamint a jelen kötet [4] 153. sz. jkv. [1] napirendi pontját és a) mellékletét. 67 Lásd NF MT. JKV. 1946, [8] 91. sz. jkv. 3., és a jelen kötet [12] 161. sz. jkv. 111. napirendi pontját.
