Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
Minisztertanács elvben hozzájárult a közellátásügyi miniszternek a baromfikérdés rendezése tárgyában tett előterjesztéséhez, és a részletek megoldása tekintetében a döntést a megalakítandó bizottság elé utalta. 4. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: itt van még az olajexport kérdése. Van rendelkezésre álló olaj, a belső fogyasztás sérelme nélkül 450-500 vagon. Ez a legkeresettebb cikk az egész világon, ezt kenyérgabona beszerzésére kell fordítanunk. A minisztertanács mondja ki elvileg, hogy az olajat kizárólag kenyérgabona ellenében lehet exportálni, és akkor menjen ez a kérdés is a bizottság elé. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: az a baj, hogy ott, ahol olajra van szükség, nincs kenyérgabona. Valahogy meg kell oldani ezt a kérdést is. Minisztertanács az olajexport kérdését a megalakítandó bizottság elé utalta azzal a kikötéssel, hogy olajat kizárólag kenyérgabona ellenében exportálhat. 24 24 1946. december 9-én kelt 182 326. sz., a GF-hez intézett feljegyzésében a közellátásügyi miniszter a következőket adta elő: „Az ország kenyérgabona-mérlege, pótszerekkel együtt, a még várható beszolgáltatást is figyelembe véve, a jelenleg érvényes fejadagok mellett kb. 6000 vagon fedezetlen hiányt mutat, amely a Földmívelésügyi Minisztérium által igényelt 2000 vagonos tavaszárpa vetőmag átadása esetén 8000 vagonra növekszik. A hiány kiegyenlítése, a beszolgáltatások szorgalmazása és a már elrendelt egyéni jutalmazás és büntetés, továbbá a tervbe vett kollektív jutalmazás révén aligha lesz elérhető, - tehát változatlan fejadagok mellett kizárólag a külföldi behozatal oldaná meg a kérdést. Megoldandó kérdés a belföldi áraknál magasabb importárak kiegyenlítése és a behozatal finanszírozásához szükséges külföldi kifizetések biztosítása. E célból rendelkezésünkre állna nagyobb mennyiségű olajosmag készlet, ami az ország zsiradékellátásának szempontjából nélkülözhető. A vonatkozó nyers számítások azt igazolják, hogy 100 kg tengerentúli búzáért legfeljebb 70 kg olajosmagot, vagy ennek megfelelő olajat kellene kivinnünk, mely esetben a búza ára nem haladná meg a belföldi árakat. Még olcsóbb cserearánnyal lehetne behozni kisebb tétel transjordániai, úgynevezett „Durum" búzát. (MOL XTX-A-10. Stab. XXV. 1947. január 3., 117/1947. ikt. sz. melléklete.) A feljegyzésre a GF-nél ceruzával ráírták: „300-400 W olaj devizáért kimehet. Exportőrök az olajgyárak maguk." Egy másik, ceruzával írt megjegyzés azt is tartalmazta, hogy „a devizát adják be a NB-nak." Rövidesen úgy határozott a GF, hogy kenyérgabona behozatala érdekében két kormánymegbízott, a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium részéről Korányi Jenő miniszteri tanácsos, a Közellátásügyi Minisztérium részéről pedig Szongoth Miklós főtanácsos utazzon Washingtonba. (MOL XIX-A-10-XXVI. Stab. 1947. január 7., 8. pont.) Sajtótudósítás szerint az volt a feladatuk, hogy a Nemzetközi Élelmezési Tanács segítségét kérjék, illetve, hogy az UNRRAhátralékos szállításait lehetőség szerint kenyérgabonára próbálják átcseréltetni. (Szabad Nép, 1947. január 17.) Rövidesen táviratilag közölték is, hogy a Nemzetközi Élelmezési Tanács 40 000 tonna gabonát szavazott meg az UNRRA pedig február 3-án 5 400 tonna gabonát indított útra Magyarország részére. (Szabad Nép, 1947. február 15.)
