Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

ként kész van erre vonatkozóan is és december 27-én, a karácsonyi ünnepek után kívánja megjelentetni. [Vas] Gazdasági Főtanács főtitkára: várják meg akkor a szilvesztert is és inkább január 2-án jelenjék meg ez a rendelet. 16 [Erőss] Közellátásügyi miniszter: van egy rendelettervezet készen a ven­déglátóipari üzemekben kiszolgáltatandó, megkötött árú menürendszer tár­gyában is, de ezt még le kell tárgyalnia az érdekeltségekkel. 17 [Rácz] Pénzügyminiszter: kéri az ő bevonását is a tárgyalásokba. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a levegődben lóg a marhaexport, fo­lyamatban van a baromfi és vadkiviteli kérdés. Baromfinál már jelentkezett visszaesés a kínálatban az exporthírek hatására. E tekintetben állást kell foglalni, hogy kívánunk-e exportot kezdeni, vagy tartsunk mindent vissza. Ezt elvben tisztázni kell. [Nagy] Miniszterelnök: azt mindenesetre le kell szögezni, hogy rosszul néz ki az, hogy mi lázasan érdeklődünk az ír marhaszállítmány felől, ugyan­akkor pedig marhát exportálunk. Ha azt állítjuk, hogy marhahiánnyal küzd a magyar mezőgazdaság, nem lehet kivinni az országból. Ez egyébként is a spekuláció kérdése és éppen ezért el kell vetni. A reménybeli marhaexpor­tőrök erőltetik ezt az ügyet. Inkább arra kell törekedni, hogy meglévő csekély marhakészletünket jól osszuk szét az országban. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: a kínálat amúgy is kezd csökkenni. A rizstermelés kérdésében ki kell jelentenie, hogy ő maga mindig is ellene volt a hazai rizstermelés erőltetésének, mert a természetet erőltetni nem lehet. Újabban azonban éppen a Földmívelésügyi Minisztérium termelési osztálya igen makacsul magyarázza azt, hogy kb. 20 000 vagonra tehető rizsszükségletből 15 000-et a magyar rizstermelés fedezni tud. Amíg az im­port vonalán nem tudunk biztosítani elegendő rizst, addig talán ne bolygas­suk ezt a kérdést, mert a rizstermelés feljavítja a talajt, tehát kárt semmi esetre sem tesz. Akkor kell ezt a kérdést bolygatni, ha tudunk elegendő rizst külföldről behozni. 18 A cukrászsütemények betiltása ügyében véleménye az, 16 A zsemlyesütés eltiltásáról a 11 430/1946. KM sz. r. (MK december 14., 286. sz.) intéz­kedett. A kétszersültek, tápszerek készítésével, forgalomba hozásával, gyógyászati célú ostyák, az egyházak igényeinek kielégítése melletti leállításával, a cukrászsütemény és a pereckészítés megtiltásával a GF csak 1947. januárjában foglalkozott. Felszólította a közellátásügyi minisz­tert a szükséges intézkedések megtételére, „keresse meg a gazdasági rendőrséget a sütőipari és cukrászipari termékek zugforgalmának a hatékony ellenőrzése céljából." (MOL XTX-A-10. Stab. XXVI. 1947. január 7., 4. pont.) Újabb rendelet kiadására azonban nem került sor. 17 A 11 340/1946. KM. sz. r. (MK 1946. december 14., 286. sz.) hatályon kívül helyezte a vendéglátóipari üzemekben az ételek kiszolgálásának szabályozásáról szóló 10 880/1946. KM sz. r. (MK augusztus 3., 175. sz.) 2. §-ában foglalt azon előírást, hogy tilos húsból és állati belső részből ételt készíteni és kiszolgálni. 18 A GF a földművelésügyi miniszter előterjesztése alapján felkérte a pénzügyminisztert, hogy a belföldi termelésű rizsre, valamint a külföldről származó rizsre egyaránt kg-onként külön 30 filléres rizsforgalmi adó rendszeresítése iránt tegyen előterjesztést. Kimondta továb­bá, hogy a rizsforgalmi adó hozamának megfelelő összegben a földművelésügyi tárca költség-

Next

/
Thumbnails
Contents