Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

eszközök, igaeró' hiánya, fogyatékossága és gyengesége, az ennek folytán hiányosan művelt területek, a csökkent jószágállomány következtében adódó trágyahiány, a mostani csapadék-szűk gazdasági évnek külön csapásával eredményezi ezt a tényállapotot, amely mellett hiányosságok mutatkoznak az ország közellátásában, és amelyek befolyásolják a drágaság kérdését is. Az eredeti rendelkezések úgy készültek, hogy az ország belső szükségletei és a jóvátételi szállítások, a Szövetséges Hatalmak itteni hadseregrészeinek ellátása mindenben biztosítva legyen, és a beszolgáltatást úgy állapították meg, hogy az ne tegye tönkre az amúgy is igen gyenge mezőgazdaságot.

4 Nehézség volt az alaprendelet megalkotásánál az a körülmény, hogy semmiféle adatok [sic!] nem álltak rendelkezésre, a folyó gazdasági évben külön nehézséget okozott az is, hogy a mezőgazdasági termeivények egész vonalán egyik se érte el a múlt évi átlagot. Az 1945. évi 515 kg-os átlaggal szemben az idén eddig feldolgozott búzamennyiség 494 kg-os átlagot mutat, ami majdnem 0,25%-os esést jelent. Részletesen ismerteti a főbb termelési ágakban az 1945. évi és az 1946. évi termés közötti különbséget. 1946. évben lényegesen alacsonyabb terméseredmény mutatkozott, mint az előző évben. Az országos átlag jobbat mutat, mint a részleteredmények, mert vannak az országban vármegyék, ahol az átlageredmények 45-50%-kal alacsonyabbak, sőt, vannak gazdaságok, ahol kenyérgabonában alig a 15 mázsát, burgonyában alig 5 mázsát értek el. A nagyobb megművelt területre figyelemmel a kenyérgabona 4 millió mázsával többet mutat. Figyelembe kell venni, hogy éppen a mostani kenyérgabona-szűke miatt kenyérgabona-számba megy az árpa és a kukorica is. Árpából és zabból félmillió mázsával, kukoricából 5 200 000 q-val, burgonyából 4 400 000 q-val kevesebb az idei termés, mint a tavalyi. így adódik, hogy 9 996 000 q búza és 3 036 000 q rozs, kereken 13 millió q kenyérgabonából, a vetőmagszükséglet levonása után 8 940 000 q maradt a közellátás rendelkezésére. Ebből a nem egész 9 millióból kell fedeznünk az ország szükségletét. A beszolgáltatások mennyiségét a közellátásügyi minisztérium 5 000 000 q-ban állapította meg, azonban ebből a menynyiségből az aszálykárok miatt sok kiesik. Részletesen ismerteti az eddig beszolgáltatott mennyiséget és annak hovafordítását. Visszafizettünk az oroszok által nyújtott kölcsönre két részletben 21 000 q búzát, 26 500 q rozsot és 5500 q árpát, de még vannak tartozásaink.

5 Budapest székesfőváros4 A közellátás 1946/47. évi szükségletének biztosításáról, a beszolgáltatási kötelezettségről a 2340/1946. ME sz. r. (MK március 3., 52. sz.) intézkedett. Lásd: NF mt. jkv. 1946, [8] 91. sz. jkv. 24. napirendi pontja és jegyzete. 5 1945 elején a szovjet kormány jelentó's mennyiségű (főleg az ország területén lefoglalt) élelmiszert bocsátott kölcsönként a magyar kormány rendelkezésére. (Lásd: DMB mt. jkv. a 18. sz. jkv. [1], a 33. sz. jkv. [9] és a 36. sz. jkv. 1. napirendi pontját.) A kölcsön visszafizetését szovjet részről már 1945 őszén szorgalmazták (DMB mt. jkv. 55. sz.jkv. 6. napirendi pont), de lehetőséget is adtak annak egy évvel való elhalasztására, (NF mt. jkv. 1946, 59. jkv. 2. napirendi pontjához tartozó 27. sz. jegyzet). A GF felkérte a miniszterelnököt, hogy az orosz hatóságokkal folytatandó tárgyalás során, a jóvátételi szállításoknál és az árucsereforgalom terén elért eredményekre tekintettel igyekezzék a Vörös Hadsereg által kölcsön adott 2231 tonna hús