Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
A minisztertanács ülése fél órát szünetelt. Rákosi Mátyás államminiszter: a 1/4 1 órakor a minisztertanács helyiségébe bejötteket felkérte, hogy hagyják el a termet, és csak azok maradjanak bent, akik a minisztertanács tagjai. Három kisgazdapárti képviselő Mocsányi János, Gyulai József és Andrássy Dániel bentmaradását engedélyezte. Öt tagból álló női küldöttség lép a terembe. A küldöttség nevében Fáy Boriska szólalt fel. Azt hiszi, hogy a parlamentbe benyomuló női küldöttség panaszait és kívánságait nem kell ecsetelnie. A dolgozó nők nem hajlandók tovább tűrni az állapotokat és az asszonyokat nagyon nehéz most már fékentartani. Egy memorandumban szerkesztették meg a követeléseiket, amit átnyújt Rákosi Mátyás államminiszternek. 11 A memorandum lényege az, napirenden tartotta - a Kommunista Párt azonban az ügyet fel akarta használni a Kisgazdapárttal szembeni támadásai eszközéül. A párt Politikai Bizottságának az árak és a drágaság letörésével foglalkozó november 14-i ülése (MKP-SZDP hat., 301.) utáni napon nemcsak a minisztertanács előtt vetette fel Rákosi Mátyás a kérdést (lásd: NF mt. jkv. 1946., [66] 149. sz. jkv. 1., illetve 29. napirendi pont), hanem mindjárt a tömegeket is mozgósították. Akciójukat gondosan előkészítették, megtervezték (lásd e jkv. b) és c) mellékletét). Egymást érték a nagygyűlések, a tömegdemonstrációk, a minisztereknél a küldöttségjárások, a Kommunista sajtóban megszaporodtak a magas árak ellen tiltakozó cikkek. A csak néhány napja közellátásügyi miniszterré kinevezett Erőss János már többször is kényszerült szembenézni a Kommunista Párt által szervezett nőküldöttségekkel, ezért jogos méltatlankodással hárította el az államminiszter felszólításának teljesítését, a Parlament elé irányított asszonyok előtti újabb magyarázkodásának szükségességét, s utalt - félre nem érthető szarkazmussal - arra, hogy a nők tömege aligha ismeri Rákosi Mátyásnak és a Kommunista Pártnak a tüntetés szervezésében játszott tényleges szerepét. Ezzel kapcsolatban lásd a jelen napirendi pont végén Gyöngyösi János külügyminiszter felszólalása nyomán kibontakozott vitát. A Nemzetgyűlés háznagya 1946 júliusától dr. Révész László (1889-1965) ügyvéd, 1939-től, majd 1944. december 21-étől 1948 júniusáig kisgazdapárti képviselő volt. 11 Talán ez volt az első alkalom, hogy a minisztertanács ülésén tüntetők képviselői jelentek meg - a sajtótudósítások feltehetően ezért is eltérőek a jegyzőkönyvben foglaltaktól. A Szabad Nép többek között arról írt, hogy tizenöt tagú küldöttség jelent meg az ülésen és Kara Ágnes adta elő a nők panaszait. A három kisgazdapárti képviselő valószínűleg a tüntetőkkel együtt nyomult be a minisztertanács helyiségébe. Mócsán Józsefi 1899-1984) középparaszt nevét feltehetőleg rosszul rögzítették a jegyzőkönyvben. 1945. november 4-étől nemzetgyűlési, majd 1948. november 16-ától behívás útján országgyűlési képviselő volt. A párt baloldalához tartozott, híve volt a munkáspártokkal való együttműködésnek, de 1949 tavaszán lemondott mandátumáról. Gyulai József (1903-1958) középparaszt szintén 1945. november 14-étől volt nemzetgyűlési képviselő. 1947-ben is országgyűlési képviselővé választották, de 1948 nyarán lemondott mandátumáról. Földjétől megfosztották, letartóztatták. Vasesztergályos lett. 1956-ban beválasztották a sztálinvárosi Forradalmi Bizottságba, amiért 1957-ben ismét letartóztatták. Andrássy Dániel (1893-1965) ügyvéd volt. Részt vett az ellenállási mozgalomban. 1945 elején belépett a Kisgazdapártba, nemzetgyűlési képviselővé választották. 1945 decemberétől Szabolcs vármegye főispánja, de 1946 augusztusában leváltották. 1947 júniusától a Kisgazdapárt Országos Központjában a Szociálpolitikai Osztály vezetője volt. Fáy (Fái) Boriska (1908-1982) gyógytornász végzettséggel rendelkezett. 1937-ben Franciaországba emigrált, belépett a Francia Kommunista Pártba. 1942-ben hazatért, részt vett a háborúellenes mozgalomban, amiért eljárás indult ellene. Alapító tagja volt a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének, később a szövetség főtitkárává választották. 1945-ben tagja lett