Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát Szántó Zoltánnak belgrádi követté való kinevezése tárgyában. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 38 [37] 36. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: előterjeszti javaslatát dr. Csécsy Imre jóvátétele tárgyában. Becske Frigyesné rehabilitálása iránti kérelmétől eláll. Minisztertanács az előterjesztéshez hozzájárult. 39 [38] 37. [Gyöngyösi] Külügyminiszter: elvi határozatot kér a rehabilitálások határideje tekintetében. Lehetetlen állapot, hogy még mindég, határidő nélkül lehet rehabilitálást kérni. [Nagy] Miniszterelnök: felkéri az igazságügyminisztert, hogy erre nézve dolgozzon ki javaslatot. Minisztertanács a bejelentést tudomásul vette. 40 mellékletét képezi az 1946. november havára kért 55 000 forint hitel felhasználására vonatkozó kimutatás. E szerint a párizsi Magyar Ház, a katolikus és protestáns missziók, a párizsi Magyar Intézet támogatására 35 150, továbbá a bécsi és brüsszeli magyar tanítók, szociális nővérek, illetve a Magyarok Világszövetsége dotációjára 19 850 forintot kívántak fordítani. 38 A 8188/1. 1946. KüM sz. előterjesztés Szántó Zoltán nemzetgyűlési képviselőnek a felállítandó belgrádi követséghez rendkívüli követté és meghatalmazott miniszterré való kinevezésére tett javaslatot. Szántó Zoltán (1893-1977) 1918-ban kapcsolódott be a munkásmozgalomba. 1920-tól Bécsben élt. 1926-ban hazatérve a Magyar Kommunista Párt Központi vezetőségének tagja lett. 1927-ben nyolc és fél évre elítélték. Büntetésének kitöltése után a Szovjetunióba ment, a Kommunista Internacionáléban dolgozott, a második világháború idején a moszkvai rádió magyar adását vezette. 1945-ben visszatért Magyarországra. A Magyar Kommunista Párt nemzetgyűlési képviselője, az Észak-Dunántúli Pártbizottság titkára volt. 1947-től 1949-ig belgrádi, 1949-től párizsi, 1954-től 1956-ig varsói követ, 1954-1956-ban a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára volt. 39 Az előterjesztést nem csatolták a jegyzőkönyvhöz. Csécsy Imre (1893-1961) szociológus, polgári radikális politikus, szerkesztő. 1918-ban Jászi Oszkár titkára lett a Nemzetiségi Ügyek Minisztériumában, onnan a Külügyminisztériumba, majd a Külügyi Népbiztosságra került. A Tanácsköztársaság bukása után állásvesztésre ítélték. 1945 után a Magyar Radikális Párt elnöke, 1947-től országgyűlési képviselő. Kiadta a Haladás című hetilapot, feltámasztotta a Huszadik Század című folyóiratot, 1949 után azonban visszavonult a politikai tevékenységtől. Becske Frigyesné Weishaus Zsuzsa hírlapíró - férjével együtt - a Tanácsköztársaság idején titkári minőségben teljesített szolgálatot a bécsi követségen, majd 1920-ban elbocsátották. A Miniszterelnökség attól tette függővé a rehabilitálását, hogy kinevezett, vagy csak szerződéses tisztviselő volt-e a követségen. Az utóbbi esetben ugyanis rehabilitálásra nem volt lehetőség. A Külügyminisztérium nem tudott választ adni erre a kérdésre, ezért is állt el a javaslatától. MOL-XLX-A-1-J-1946-XVI-57 (23 552/1946 40 Lásd e kötet [9] 158. sz. jkv. 6 és a [10] 159. sz. jkv. 21. napirendi pontját.
