Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)

A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI

Minisztertanács az előterjesztést elfogadta.

25 [23] 22. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: kéri a minisztertanács állásfoglalását a Széchenyi palota kisajátításával kapcsolatos fellebbezés tárgyában. Szeretné, ha ebben a kérdésben véglegesen döntene a minisztertanács. Egy előzetes minisztertanács úgy határozott, hogy hozzájárul ennek a háznak a kisajátításához. A háznak a megbízottja a kisajátítás ellen fellebbezést adott be. Most dönteni kell, hogy a fellebbezést elutasítsák-e. Jogászai szerint a felhozott fellebbezési indokok nem jogszerűek, mert itt a 2010/1946-os törvényszerűségeket [sic!] támasztani nem lehet. A fegyverszüneti egyezmény rendelkezései nem helytállók, mert a 11. § 12 pontjának (2) bekezdése csak a háborús károk megtérítését rendeli el, de nem tartalmaz olyan rendelkezést, hogy kisajátításokból eredő károkat meg kell téríteni. Ha a szóban forgó ház tulajdonosa nem magyar, hanem amerikai állampolgár, a háborús sérülések előtti értéket kell-e a tulajdonosnak megtéríteni. [Gyöngyösi]Külügyminiszter: itt egy politikai huzavona van egy ház körül. Meg kellene próbálni a tulajdonossal kiegyezni oly irányban, hogy az álláspont a fellebbezés elutasítása, ezért inkább egyezzen ki, s hozzunk inkább mi is egy kis nemzeti áldozatot. [Erőss] Közellátásügyi miniszter: a közlekedésügyi miniszter jogászainak véleménye nem helytálló. Minisztertanács azt az elvi álláspontot foglalta el, hogy a kártérítés tekintetében a tulajdonosokkal kívánatos megegyezni.

26 25 A 65 429/1946. VT/2. KözlM sz. előterjesztés utalt arra, hogy a 12 410/1946. ME sz. r. (MK október 27., 246. sz.) a gépjárművek benzin és motorolaj használata tekintetében megszüntette a kötött gazdálkodást, de a közúti és vízi gépjárművek gázolaj fogyasztása továbbra is kötött gazdálkodás alá tartozott. Indokolatlannak tartotta ez utóbbi fenntartását, mivel az ásványolajfinomító gyárak termelése bőségesen fedezte az 500 tonnánál nem magasabb havi gázolaj szükségletet. - Lásd a 23 700/1946. ME sz. r.-et, MK december 1., 275. sz. 26 Előzményéről lásd NF MT. JKV. 1946, [481 131. sz. jkv-ének 1. napirendi pontját. - A tárca előterjesztéseit összefogó borítólapra e tárgy címe mellé a Miniszterelnökségen a következőket jegyezték fel: „A közlekedésügyi miniszter hatáskörébe tartozik a fellebbezés elbírálása, azonban ő a kormány állásfoglalását kéri, ugyanis a Széchenyi-palotát a szovjet céljaira kisajátították, ez ellen a fegyverszüneti egyezményre való hivatkozással az amerikai részről [sic!] tiltakoztak és ez a vita most az előterjesztés anyaga." - Lásd még a jelen kötet [3] 152. sz. jkv. 1. napirendi pontját. A 2010/1946. ME sz. r. (MK február 26., 47. sz.) a kisajátítási jog szabályainak kiegészítéséről intézkedett. A kisajátításról szóló 1881: XLI. tc. 1. §-át azzal egészítette ki, hogy „kisajátításnak van helye a magyar állam javára valamely külföldi állam diplomáciai képviseletének vagy a képviselet személyzetének elhelyezése végett szükséges ingatlanokra is." A fegyverszüneti egyezményt az 525/1945. ME sz. r.-tel (MK március 17., 9. sz.) hirdették ki. A jegyzőkönyvben a rendelet 11. §-ára való utalás helytelen, mivel 1. §-ának 12. pontjára és (2) bekezdésére kellett volna hivatkoznia; ez mondta ki azt, hogy „Magyarország megtéríti a károkat és veszteségeket, melyeket a háború más szövetséges államoknak és azok polgárainak okozott. A kártérítés mértéke később nyer megállapítást." A kérdés megítélése szempontjából azonban valójában a fegyverszüneti egyezmény 1. §-ának 13. pontja volt irányadó, amely szerint