Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[60] 59. [Keresztury] Vallás- és közoktatásügyi miniszter: előterjeszti javaslatát a Tildy Zoltán Tanulmányi Alappal kapcsolatban a paraszt és munkásszármazású szegény és tehetséges gyermekek kollégiumi neveltetésének biztosításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. [Mistéth] Építés- és közmunkaügyi miniszter: kéri, hogy a végrehajtásnál történjék gondoskodás arról, hogy az adatokat rendszeresen rendelkezésére bocsássák, mert ő is foglalkozik ezzel a tárggyal. Minisztertanács az előterjesztést elfogadta. 75 jár most ez a komplexum." A levéltárügy rendezéséről szóló törvényjavaslat megtalálható a jegyzőkönyv mellett. A törvénytervezetet ismételten levették a napirendről. Lásd NF MT. JKV. 1946, a [37] 120. sz. jkv. 57. és [66] 149. sz. jkv. 21. napirendi pontját. Elfogadásáról lásd e kötet [12] 161. sz. jkv. 57. napirendi pontját. A tárca 2. sorszám alatti előterjesztése a külföldről hazaszállításra kerülő kórházfelszerelési javak 20 %-ának a kultusztárca rendelkezésére bocsátásával foglalkozott. A 128 793/1946. VI. üo. VKM sz. előterjesztés szerint az 1944. őszén nyugatra vitt egészségügyi felszerelések mintegy 20 %-a az egyetemi klinikák és bábaképző intézetek tulajdonát képezte. Ezek visszaszármaztatására tartott igényt. 75 Korábban többször szerepelt e kérdés a minisztertanács előterjesztései között. Lásd NF MT. JKV. 1946, az [56] 139. sz.jkv. [15], az [57] 140. sz.jkv. 46, az [58] 141. sz. jegyzőkönyv 36., és az [59] 142. sz.jkv. 47. napirendi pontját. A jegyzőkönyv mellett megtalálható a paraszt- és munkásszármazású szegény és tehetséges gyermekek kollégiumi neveltetésének biztosításáról szóló törvény tervezete, a törvénytervezet indoklása pedig az MKP iratai között található: PIL 274. f. 12. cs. 3. öe., 1-3. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az indoklásban a köztársasági elnök által a Győrffy István Kollégium évzáró ünnepségén, 1946. július 10-én tartott beszédéből indult ki, amely megdöbbentő tényként jelezte, hogy „a parasztság fiainak a száma nemhogy emelkedésben volna az ország iskoláiban, főleg egyetemein, hanem csökkenőben van. A magyar demokráciának, az egész demokratikus magyar társadalomnak feladata, egyben megfellebbezhetetlen kötelessége, hogy ezen az állapoton segítsen és változtasson." A köztársasági elnök szavaitól indíttatva javasolta a vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy a Nemzetgyűlés biztosítson lehetőséget paraszt- vagy munkásszármazású szegény és tehetséges gyermekek nevelésére. „Intézményes megsegítés nélkül ugyanis - olvasható az indoklásban - az a veszély fenyeget, hogy egyrészt ezek az értékes népi rétegből származó gyermekek felnőtt iskolai tanulmányokat végezni nem képesek és ennek következtében nem érhetik el a társadalomban azt a helyet, amelyet tehetségük és rátermettségük folytán megérdemelnének, másrészt a magyar parasztis munkásrétegek tehetséges fiaik és leányaik iskolázásának elmaradásával nem foglalhatják el a magyar közösségben azt a helyet, ami őket számarányuknál, és vállalt és végzett munkájuknál fogva méltán megilleti. A paraszt- és munkásdolgozók tehetséges gyermekei iskolázásának intézményes megszervezésétől viszont joggal remélhető, hogy a nemzet szellemi irányítására hivatott értelmiség kellő mértékben és megfelelő módon megújul, s ezzel a magyar nemzeti közösség korszerű életfeladata betöltésére minden szempontból alkalmassá válik." A törvénytervezet a Tildy Zoltán Tanulmányi Alap létrehozására, kollégiumok létesítésére ingyenes vagy kedvezményes kollégiumi elhelyezésre, ösztöndíjak juttatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazott. A Tanulmányi Alap részére közületi és magántámogatást javasolt biztosítani. Az Alap kezelését öttagú kuratóriumra kívánta bízni, amelynek elnökekévé a köztársasági elnök megbízottját, tagjaivá a vallás- és közoktatásügyi, valamint a belügyminiszter, illetve két további tagjává a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége és a Magyar Kollégiumi Egyesület egy-egy küldöttét javasolta kinevezni. A tervezet a kollégiumokat, mint tanulmányi és nevelő intézményeket a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alá rendelte. A benyújtott törvényjavaslatról (NGY IROMÁNYOK II. KÖT. 84. sz. 153-155.) a Nemzetgyűlés
