Szűcs László: Nagy Ferenc második és harmadik kormányának minisztertnácsi jegyzőkönyvei 1946. november 22. - 1947. május 31. A. kötet (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 46. Budapest, 2008)
A MINISZTERTANÁCSI ÜLÉSEK JEGYZŐKÖNYVEI
[Mistéth] Építés- és közmunkaügyi miniszter: szintén kéri tárcája tagságát. [Rácz] Pénzügyminiszter: az 51 és 26 %-ot szükséges biztosítani azért, hogy a kincstár képviselőjét ne lehessen leszavazni oly kérdésben, amely 75 %-os többséget képvisel. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: elismeri, hogy gyakorlati jelentősége súlytalan, de elvi szempontból ragaszkodik a megváltoztatáshoz. [Rácz] Pénzügyminiszter: akkor vétójogot kér saját részére biztosítani. 56 Rákosi Mátyás államminiszter: azt tapasztalja, hogy új stílus van. A pénzügyminiszter bizonyos biztosítékot kíván magának az iparügyi miniszterrel szemben, holott mindannyian együttesen vagyunk felelősek a cselekedetekért. Egyetlen egy esetben fordult elő két év óta a szavazás. Jobb, ha ezt a szellemet idejekorán elfojtjuk, s megpróbáljuk eliminálni. A bizalmatlanság új szellemét ne vigyük bele a koalícióba. A régi gyakorlat azon időben jött létre, amikor még egypártrendszer volt. Az egész gazdasági élet kezd átalakulni a termelés szempontjából, kezdenek mások lenni a viszonyok, mint a múltban. 57 A fennmaradó 23 %-ot kell megosztani igazságosan a közlekedésügyi, kereskedelem- és szövetkezetügyi, földmívelésügyi és az újjáépítési miniszter között. A közlekedésügyinek 8 %, a többinek mindnek 5 % jutna. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: sokallja a pénzügyminiszter százalékát. [Rácz] Pénzügyminiszter: ha nem tud befolyást gyakorolni az állam ügyvitelére, akkor bizonyos konzekvenciákat le kell vonnia. [Bán] Iparügyi miniszter: a részvényeket különben sem lehet elidegeníteni. [Gerő] Közlekedésügyi miniszter: csak abban az esetben járul hozzá, ha kap két igazgatósági tagságot a nehézipari vállalatoknál. [Bán] Iparügyi miniszter, akkor fel kell emelni 17-re az igazgatósági tagságot azzal a megjegyzéssel, hogy tiszteletdíjat nem kaphatnak. [Bárányos] Földmívelésügyi miniszter: az első három évben működő igazgatóság kinevezésénél ezeket a szempontokat szem előtt kell tartani. 56 Az alapszabály szerint a részvénytársaság alaptőkéje egyszázmillió forint volt, amely 100 000, egyenként 1000 Ft névértékű névre szóló részvényre oszlott. A tervezet 9. §-a azt mondta ki, hogy a társaság közgyűlésén minden egyes részvény egy szavazatra ad jogot, továbbá, hogy a szavazati jogot a részvények 51 %-a alapján az iparügyi miniszter, 26%-a alapján a pénzügyminiszter, 8-8 %-a alapján a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter és a közlekedésügyi miniszter, végül 7 %-a alapján a földművelésügyi miniszter egy-egy írásban kirendelt képviselője gyakorolja. A vita során elfogadott alapszabályban - az iparügyi és pénzügyminiszterre vonatkozó rész meghagyása mellett - 8 %-kal szerepelt a közlekedésügyi miniszter, 5-5 %-kal a kereskedelemés szövetkezetügyi, a földművelésügyi, valamint az építés- és közmunkaügyi miniszter. 57 AMASZ Rt. ekkor napirendre került alapszabályainak vitája során első alkalommal került előtérbe, hogy a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt kizárólagos irányítása mellett a Kisgazdapárt is részt kapjon - és az, hogy milyen mértékben kapjon részt - az államosított szénbányászat felügyeletében. A minisztertanács ülésén kibontakozott vita erről szólt, erre vonatkozott Rákosi Mátyásnak a koalíciós partner által képviselt „új stílus"-ra vonatkozó megjegyzése. A szavazásra, amire ugyanő utalt, a minisztertanács 1946. december 22-ei ülésén, a magyarországi németek kitelepítésére vonatkozó rendelet vitájának lezárásaként került sor (TZ MT. JKV., [10] 76. sz. jkv. [2] napirendi pont).
