Szentpétery Imre: Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 45. Budapest, 2008)

előtt kelt oklevelében, még mint Erzsébet özvegy királyné kancellárja, szerepel (RA 2320. sz.), nógrádi ispánságára az utolsó adat rV. László 1274. jan. 23-i okleveléből (RA 2446. sz.) ismert, amikor már Izabella királyné kancellárja volt. 1277. júl. 13-án ugyanakkor éppen a jelen oklevél kedvezményezettje, Aladár királynéi asztalnokmester viseli a nógrádi ispánságot (Smiciklas VI. 211.). Mindezek alapján nagy biztonsággal állítható, hogy jelen oklevél Erzsébet királyné 1273. évi, azonos tárgyú oklevele (lásd a 103. sz.-ot) alapján készült hamisítvány, s a hamisítás minden bizonnyal az 1273. évi oklevél szövegéhez képest többletet jelentő határjárással függ össze. 115 * — idősebb királyné kiváltságlevelét (privilégium domine regine senioris), melyet Isep fia János ispán annak bizonyítására mutatott be, hogy Csavonya föld (terra Chuana) nem illeti Atyusz (Ochuz) ispánt, említik fliarus fia Gergely ispán és bírótársai (1278.) márc. 22-i oklevelükben (Kubinyi: Árpádkori oki. 109.). Az említő oklevél keltezéséből hiányzó évszámot illetően lásd Karácsonyi: Hamis oki. 136-137. (110. sz.). 116 — a Körtvélyes falu határában lévő Szedlicska nevű egy ekealjnyi részt Zalauk vejének, Fülöp sásvári íjásznak adományozza a szepesi nemesek szabadságával, s az adományról kiváltságlevél kiállítását ígéri. Eredeti: 14,5 x 8 cm. Hátlapra nyomott természetes színű pecsét csekély töredéke. — DL 60 146. (Máriássy cs. lt., Idegen családok 4.) Átírta: a) Erzsébet királyné 1280. > IV. László király 1288. — DL 105 337. (Máriássy cs. lt., Új rendezés), melynek újkori másolata: Státny Oblastny Archív v Levőéi, Máriássy cs. szepeskörrvélyesi lt. G. A. 1. B/7.12. (DF 282 610.) b) szepesi káptalan 1313. dec. 13. — DL 26 734. (Teőke cs. lt. 101.) Fejér V. 2. 583. („Ex anal. Dipl. Wagnerio-Jankovich. Tom. I. sine pagina"), Közlemények Szepes vm. múlt. V. 257. (az a) átírás alapján, magyar fordítással). Az oklevél szövege (az eredeti alapján): Nos E. [= Elisabeth] Dei gratia maior regina Hungarie memorie commendantes significamus universis, quibus expedit presentium per tenorem, quod cum nos terras populorum nostrorum ad castrum Scypus pertinentium mensurari fecissemus, et inter ceteros terram ville nostre Kurtuelus vocate per Dominicum magistrum tavarnicorum nostrorum reambulare et mensurare precepissemus, et idem magister Dominicus in predicta villa Kurtuelus terram liberam ad viginti aratra sufficientem, ultra numerum illorum aratrorum, de quibus üdem populi nobis censum, terragium seu servitium exhibere consueverunt, invenisset, nos de terra predictorum aratrorum, de quibus nobis nullum debitum üdem populi exhibuerunt, quandam particulam térre uni aratro sufficientem