Szentpétery Imre: Az Árpád-házi hercegek, hercegnők és a királynék okleveleinek kritikai jegyzéke (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 45. Budapest, 2008)
(RA 1358. sz.), valamint ugyanannak [1263. aug. 3-i] pátensét Galambok (Golombuk) föld megosztásáról (RA 1347. sz.). — D. p. m. mag. Gregorii au. n. f. canc. a. D. millesimo CC° septuagésimo quinto. Átírta: I. Károly király 1322. júl. (2-6. k.) — Pannonhalmi konvent hh. lt. 35. PF 274 124.) Fejér VTÍ. 2.41. 109 — fia, [IV.] László király és bárói beleegyezésével Iwancha fia Benedek ispánnak adományozza érdemeiért Pozsega (Posaga) megyében az alsó Orbova (inferiorem Vrbua~Vrboa) nevű, adományozási jogához tartozó (collationi nostre pertinentem) földet tartozékaival együtt, melyet korábban Myke fia Mortunus birtokolt, s leírja a föld határait. — D. p. m. mag. Gregorii au. n. canc. f. n. [anno Domini M mo ] CC mo septuagésimo quinto. Átírta: pozsegai káptalan 1370. jan. 9. — DL 33 725. (NRA 1503.12.) Tartalmilag átírta (az átírás alapján): Szécsi Miklós országbíró 1382. aug. 23. — DL 33 726. (NRA 1511.19.) Wenzel IV. 54. (Horvát Istvánnak az átírásról készített másolata alapján) és X3I. 146. (az átírás alapján), Smiíiklas VI. 141. (az átírás alapján) — Kivonat: Wenzel EK. 127., Kukuljevic: Regesta n° 1170. Az oklevél, corroboratioja szerint, kettőspecséttel volt megerősítve, s az átírás is privilégiumnak mondja. 110 — a fiainak, [IV.] László királynak és András hercegnek a kiskorúsága miatt részint külellenségek (per hostes extráñeos), részint pedig a bárók egyenetlenségei (per discordiam baronum inter se habitam) miatt támadt zavarok idején károsultakat kárpótolni akarván, Mátyás fiait, Damasát és Tamást, verőcei (de Verench) nemeseket, akik Verőce megyében a nemesek módjára birtokolnak (in comitatu de Werence more nobilium terram tenentibus), megerősíti az anyósától, Mária királynétól Bryzniche nevű földjükért cserébe szőlőkkel és más tartozékokkal együtt kapott (320. sz.) Lusanch nevű, az Hova (llua) folyó mellett fekvő és a verőcei ispánsághoz tartozó (ad eundem comitatum de Werenche pertinentem) földnek a birtokában, s leírja egyúttal annak határait. Engedélyezi továbbá a saját és utódai főtulajdonjogának fenntartása mellett (salvo in ómnibus iure dominii principális, eo auod nobis et nostris successoribus reservamus), hogy örökös nélküli haláluk esetén szabadon rendelkezzenek a földről; átengedi nekik a népeik által számára fizetendő nyestbőradó és más terhek (de collectis ... marturinarum et aliis debitis) harmadát; elrendeli, hogy a Dráván túlra a király, a királyné vagy más bíró elé (ultra Drauam ad curiam domini regis et ad nostram vei alterius iudicis) ne lehessen megidézni őket, s hogy idegen személy (persona extraneá) ne állíthasson ellenük idegen tanúkat (testes extráñeos). — D. p. m. Gregorii au. n. f. canc. a. D. millesimo ducentésimo septuagésimo quinto.
